Véget vetnek az áldatlan állapotoknak

A területi közigazgatás átalakításának célja, hogy az emberek könnyebben, gyorsabban intézhessék ügyeiket – hangsúlyozta Szabó Erika a járások kialakítása kapcsán.

BL
2012. 04. 11. 10:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint mondta, az 1983-ban megszüntetett, de több száz éves múltra visszatekintő járások 2013. január 1-jétől új szervezeti rendben, új céllal jönnek létre, és kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek majd. Elmondta azt is, hogy a tervek szerint 2013 végéig teremtik meg az egyablakos ügyintézés lehetőségét minden járási székhelyen és minden olyan helyen, ahol most okmányiroda működik. Ez azt jelenti, hogy az országban körülbelül 300 helyszínen lesz kormányablak – tette hozzá.

Közelebb juthatnak az állampolgárokhoz

Jelenleg, ha egy ügyfél szeretne elintézni valamit, akkor először azt kell kitalálnia, hogy melyik szervhez kell fordulnia, meg kell találnia a szerv aktuális nevét, az ügyfélfogadás helyszínét és az ügyfélfogadási rendet, ezzel szemben az egyablakos ügyintézésnél ebből semmit nem kell tudnia az állampolgárnak, csak azt, hogy hol van a lakóhelyéhez legközelebbi kormányablak – magyarázta az államtitkár. Hangsúlyozta: a kormányablakok létrehozásához a járások kialakítása vezet el, ez az a szervezeti egység, amellyel még közelebb juthatnak az állampolgárokhoz.

Mint mondta, a járások kialakítása annak az áldatlan állapotnak vet véget, hogy a jegyző végez államigazgatási feladatokat sokszor megfelelő finanszírozás nélkül. Hozzátette: jelenleg a jegyzők 1400 feladat- és hatáskörrel rendelkeznek, ezeket a jövőben az állam a saját szervezetrendszerén keresztül a járási hivatalban végzi majd el, így csak azok az államigazgatási feladatok maradnak a jegyzőnél, a polgármesteri hivatalnál vagy a polgármesternél, amelyek települési kötődést mutatnak.

A munkahely miatt nem kell aggódni

Közölte azt is, a járásokról szóló törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a feladatok átvételével az azok ellátásához szükséges ingó és ingatlan vagyon átkerüljön az államhoz, a járási hivatalhoz. Szabó Erika szerint a kormányhivatalok vezetői október 31-ig az önkormányzatokkal megállapodást fognak kötni a megosztásról, a munkatársakról, az átkerülő tulajdonról és munkaeszközökről. Ha nem születik megállapodás – folytatta – akkor a kormánymegbízott dönt november 15-ig, de ezt a döntést megtámadhatja az önkormányzat a bíróságon. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: az önkormányzatok és a kormányhivatalok is abban érdekeltek, hogy ezek a megállapodások a lehető legkevesebb konfliktussal járjanak. Azt is hangsúlyozta, hogy a polgármesteri hivatalban dolgozóknak nem kell aggódniuk a munkájuk miatt, lesz munkájuk a járási hivatalban, ahol kormánytisztviselőként fognak dolgozni.

Az államtitkár, felidézve az elmúlt két év eseményeit, azt mondta: a kormányváltás után egy bürokratikus, átláthatatlan területi közigazgatási rendszert örököltek, ugyanakkor a kormány eddig tett lépései nyomán visszaállt az önkormányzatok törvényességi felügyelete, valamint létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok is. Hangsúlyozta, hogy a kormányhivatalok élén kormánymegbízott áll, amely hangsúlyozottan politikai poszt, megbízatása a kormány megbízatásáig tart. Szerinte erre azért van szükség, mert az előző szocialista kormányok a hivatalvezetőt kényszerítették politikai döntések meghozatalára.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.