Mindenki felelős azért, milyen eszmék terjednek + Videó

A megszállás és az önkényuralmi rendszer alatt ellenállók a hétköznapok hőseivé váltak – vélekedett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

A kiállítást Kirschner Péter, a Mazsike elnöke nyitotta meg. Elmondta: sokkal többen voltak az embermentők, mint ahányan a kiállítás tablóin szerepelnek; voltak köztük cselédek, gyári munkások, katonatisztek, művészek és tudósok, cionisták és antifasiszták. Annak a kívánságának adott hangot, hogy a tablók szemlélői elgondolkodjanak: beengednék-e ma otthonukba azokat a roma családokat, akiket a gárdisták zaklatnak, még akkor is, ha bújtatásukért halál járna? Emlékeztetett arra: az 1848–49-es szabadságharcban pedig a társadalomban betöltött arányuknál nagyobb mértékben vettek részt zsidó emberek. Szólt arról is, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan 30 ezer példányban jelentettek meg egy kis füzetet, amelyekből mélyebben meg lehet ismerni a vészkorszak történéseit.

Deák Andrea, a Mazsike ügyvezetője beszédében megjegyezte: azokról a keresztény emberekről szól a kiállítás, „akik nem tudtak tétlenek maradni a vészkorszak hónapjaiban”, és dacolva a veszélyekkel, üldözött magyar zsidók tízezreit mentették meg, rejtekhelyeken bújtatva, valódi vagy hamis iratokkal ellátva őket. Ezért „igazi hősök ők, az üldözöttek pártfogói. Példamutató életükből kiindulva bizonyosak lehetünk abban: ma is kiállnák a próbát”.

A kiállításon tablókon mutatják be Wallenberg mellett mások mellett Carl Lutz svájci alkonzul, Ferenczi Béni szobrászművész, Esterházy János szlovákiai magyar politikus, Jane Haining, a Skót Misszió munkatársa, Carlos Branquinho budapesti portugál ügyvivő, Sampaio Garrido budapesti portugál követ, Karády Katalin színművésznő, Bay Zoltán fizikus, Giorgio Perlasca olasz kereskedő, Salkaházi Sára és Sztehlo Gábor embermentő munkásságát.