A Mal Zrt. az MTI megkeresésére egyelőre nem reagált. A zöldhatóság honlapján közzétett határozatában azonnali hatállyal megtiltotta a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-nek a vörösiszap-tározó térben végzett hulladékártalmatlanítási tevékenységet, amely tevékenység a cég egységes környezethasználati engedélyének egy részét jelenti.
Hecsei Pál a tiltással kapcsolatban azt mondta: a határozat a termelésre közvetlen hatással nincsen, emiatt nem fog leállni az Ajkai Timföldgyár. A hatósági intézkedést a jogszabályi rendelkezések alapján hozták meg. Hozzátette: információik szerint a száraztechnológiából származó mellékterméket egyébként sem a tározótérben, hanem a gyárban tárolják. A vörösiszap porzása miatti légszennyezést a korábban használt és le nem fedett tározók okozzák. A lépést mindenképpen meg kellett tenni – jegyezte meg. A tiltás addig áll fenn, amíg a Mal a kiváltó okokat meg nem szünteti.
Megjegyezte, hogy a cég a zöldhatóság által eddig kiszabott összes bírságot és határozatot – még az illetékekről szólót is – megfellebbezte. „Semmit sem teljesít, és mindent megfellebbez” – fogalmazott. Hozzátette: a Mal a kiszabott legmagasabb összegű, 135 milliárd forintos bírságra 100 éves részletfizetést kért, és a legcsekélyebb tételt sem fizette ki.
A zöldhatóság indokolása szerint a kiadott egységes környezethasználati engedély az elérhető legjobb technológia alkalmazását írja elő, amivel a környezetet érő kockázatokat minimalizálni lehet. A hatóság a szálló por (PM 10) koncentrációját és összetételét meghatározó lőrintepusztai mérőállomásának adatai szerint a légszennyezettség március 25-től kezdődően több alkalommal is meghaladta a riasztási küszöbértéket, ami kimeríti a környezetveszélyeztetés fogalmát. A por vörösiszap-eredete a szűrőpapír vörös színe, illetve a fenti időintervallumban mért vas- és alumíniumkoncentrációk alapján egyértelmű – írták.
A riasztási küszöbértékre tekintettel megállapítható az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet. Megjegyzik azt is, hogy a felügyelőség korábban részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelező döntésében megállapította: fennáll a csurgalék- és csapadékvizek szennyező hatása a felszíni vízre, mert a kárelhárítás során kialakított rendszer hosszú távon nem alkalmas rendeltetésének betöltésére.
A tevékenység részleges tiltásáról azért döntöttek, hogy a szükséges gondozási, karbantartási, fenntartási, monitoring-, csurgalékvíz-kezelési, valamint az esetleges bezárási és utógondozási tevékenység folytatható legyen – áll a határozatban.
A Veszprémi Bányakapitányság csütörtöki döntésével megállapította: a Mal Zrt. a megtett intézkedések ellenére a korábbi határozatban foglaltakat határidőre nem teljesítette, ezért a hatóság a kiszabható legmagasabb, egymillió forint összegű eljárási bírsággal sújtotta. Az Ajkai Timföldgyárnak a bírság mellett 15 napos határidőn belül üzemszerűen működtethető pormentesítési rendszert kell kiépítenie. Az ellenőrzés szerint a IX-es kazetta végleges lefedéséhez még öt hektáron kell elteríteni a földborítást, amely megakadályozza a vörösiszap porszennyezését. Ezeknek a munkálatoknak a befejezésére harmincnapos határidőt adtak a gyárnak, ezen belül a vörösiszap felületkezelésére tíz napot. A bányakapitányság a teljesítési határidők betartása érdekében fokozott ellenőrzést tart, és napi jelentés benyújtására kötelezte a céget.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
