Alkalmas? Ismét felszínre jöhet a magyar urán

Megvizsgálják, hogy társadalmi, szociológiai, technológiai, környezetvédelmi szempontból alkalmas helyszín-e Pécs az uránbányászat újraindítására.

2012. 06. 19. 12:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány megvizsgálja a mecseki uránbányászat újrakezdésének lehetőségét – jelentette be Páva Zsolt, Pécs polgármestere kedden. A fideszes politikus a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a cél annak kiderítése, hogy Pécs környéke társadalmi, szociológiai, technológiai, környezetvédelmi szempontból alkalmas helyszín-e a termeléshez.

Kovács Pál klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár megjegyezte: az uránbányászat lehetősége az urán világpiaci árának emelkedése miatt vetődött fel. Hangsúlyozta, ha a vizsgálat azt az eredményt hozza, hogy a kitermelés környezetkímélően, az egészségre káros hatások nélkül és gazdaságosan folyhat, a kormány megfontolja az uránbányászat indítását, de a döntésbe szeretnék bevonni az érintett települések önkormányzatait és a lakosságot is.

700 tonna

A mecseki uránbányászat, pontosabban a kutatások az 1950-es években indultak el, szovjet segítséggel. A fejtés maga és a Pécsi Uránércbánya Vállalat 1957-ben indult el, s egészen a hetvenes évekig nem is mutatkoztak a válság jelei, ekkortól azonban már sokkal kevésbé volt gazdaságos az érc kitermelése, a rendszerváltozáskor pedig ezt tetézte, hogy megszűnt az állam támogatása, a hidegháború végeztével pedig a legnagyobb vásárló, a széthullófélben lévő Szovjetunió leállt a vételezéssel.

Mindez a bánya 1997-es bezárásához vezetett. A baranyai uránbánya fénykorában, a hatvanas években hozzávetőlegesen 700 tonna uránfémet, a világ urántermelésének 1,4 százalékát termelte. A bányászat gazdasági hasznai mellett társadalmi hozadékkal is járt: volt időszak, hogy közel tízezer embernek biztosított munkát. Pécs egyik negyede, az Uránváros is ennek a tevékenységnek köszönheti a létrejöttét: érdekesség, hogy az első itt elkészült lakást 1956. október 23-án adták át.

Ezer új munkahely is lehet

A bánya újraindításáról már az ezredforduló óta beszélnek, de érdemi munka, vagyis kutatás csak 2007-ben indult. Ennek kiváltó oka az uránérc világpiaci árának drasztikus emelkedése. A pécsi bánya környékén egy ausztrál vállalat kezdett aktivizálódni, 2009-ben már kutatófúrásokat is végzett. A Bama.hu információi szerint ha pozitívan bírálják el a cégnél a kikutatott mennyiséget, akkor húszéves időtartamú bányát nyitnak majd, és millió tonnás nagyságrendben termelnék ki az ércet. A korábbinál modernebb és környezetkímélő módszereket ígérő vállalat kijelentette: közvetlenül mintegy ötszáz–ezer főnek biztosítanának megélhetést.

Nemcsak a mecseki uránbányák nyithatják meg újra kapuikat: Északkelet-Magyarországon a közelmúltban nyitott meg újra az 1990-ben bezárt, Ózd melletti Farkaslyukban a szénbánya. A termelés megkezdését 2014-re, a felhozható szenet 12 millió tonnára saccolják. A tárnák megnyitását itt is várják a helybeliek – ahogy a baranyai, úgy a borsodi régió is óriási munkanélküliséggel küzd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.