Büdös hús, sárgás párizsi? Fehér pöttyös sajt és barna foltos gyümölcs? Hogy azonnal eltűnnek kellemetlen „élettársaink” a boltokból, azt nem ígéri senki, de látványos javulás állt be néhány hónap alatt.
– Átlagosan a fogyasztók úgy vélik, hogy a hazai élelmiszerek mindig biztonságosabbak, viszont minél „érettebb” egy vásárló, annál inkább növekszik ez a bizalom – vélekedik Kasza Gyula, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Előremutató jel, hogy az elmúlt évek nagy élelmiszerbotrányai 90 százalékban külföldi eredetű élelmiszerhez kapcsolódtak. De, hogy mit tekintünk magyarnak, abban az átlagember számára iránymutató lehet, hogy a minél kevésbé feldolgozott terméknél állapítható meg egyértelműen a származási ország – a számos üzemen átmenő portékáknál bátran gyanakodjunk. Az ellenőrzést persze nehezíti, hogy ma egyetlen áruházban többféle termék kapható, mint korábban az egész országban, ráadásul az élelmiszerek 90 százaléka nemrég bizony még magyar eredetű volt.
A hatósági cél az, hogy ne csak a rutinosabb vásárlóké legyen a tájékozott bolti közlekedés kiváltsága, ezért három intézmény most már együtt végzi az ellenőrzést. Tarnai Richárdnak, a Pest Megyei Kormányhivatal kereszténydemokrata vezetőjének a Btk.-hoz benyújtott módosító javaslata szigorú elemet is tartalmaz: bilincsben vihető el, akiről bebizonyosodik, hogy élelmiszer-hamisítás vétke tapad a kezéhez, konkrétan a lejárt élelmiszerek átcímkézése.
A szemét szemét; lopása bűn
– A javaslat ennél kicsit bonyolultabb. Azt a célt szolgálja a javaslat, hogy a hulladékká minősített élelmiszerek tekintetében már maga az ellopás is büntethető legyen. Ez egy hézag a jelenleg meglévő Btk.-ban, ugyanis bár az átcímkézés most is jogszabályba ütközik, azonban az a mozzanat, hogy a hatóság által megsemmisítés céljára lefoglalt élelmiszert, akár lejárt, akár bizonytalan eredetű élelmiszerről beszélünk, valaki eltulajdonítja, az nem bűncselekmény – tisztázta a mindmáig hézagos jogi helyzetet Tarnai a köztévében szerda reggel. Hogy miért kell az ő esetében kifejezetten országgyűlési képviselőnek vezetnie ezt a küzdelmet, leszögezte, így jogszabály-módosításokkal sokkal gyorsabban tudnak lépni, mert a visszajelzés azonnal eljut az illetékeshez. – A végső cél az, hogy egészségre káros vagy bizonytalan eredetű termékek ne kerülhessenek az emberek asztalára – kerekíti le Tarnai Richárd, aki beterjesztője volt az élelmiszer-biztonsági törvény friss szigorításának is.
A Btk. tárgyalása most zajlik a parlamentben, de Tarnai leszögezi, élelmiszer-biztonság tekintetében nincsenek kompromisszumok, ráadásul a kérdésben ötpárti egyetértés van a Házban.
Zöld szám
Néhány hete létesült csak az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer, ez alapvetően azt jelenti, hogy ha bárki egy áruházban lejárt áruval vagy származási hely megjelölése nélkül ellátott cikkel, összetevők leírását nem tartalmazó termékkel találkozik, egy zöld számot azonnal felhívhat.
– Az emberek aktívak, az egészséges élelmiszer ügye mindenkit megmozgat – számol be az első tapasztalatokról Tarnai Richárd, aki fogyasztóvédők, élelmiszer-biztonsági és munkavédelmi szakemberek közös munkájáról beszél; ha egy-egy láncot megvizsgálnak, akkor a törvényességet minden aspektusból megnézik. A munka megkönnyítése érdekében pedig a három szakigazgatási terület erőit egy helyre költöztették.
A rossz minőségű élelmiszereknek – ha még a polcokon vannak, ha nem – létrehoztak egy feketelistát, de van már pozitív lista is, amire a „rákerülési küzdelem” 71-ről 55 százalékosra csökkentette a jogszabálysértési arányt Pest megyében úgy, hogy harmadával több ellenőrzést tudtak lefolytatni az elmúlt időszakban. – Lehet, hogy túl optimista vagyok, de mégis azt gondolom, hogy az az átalakítás, ami a kormányhivatalok létrejöttét a szakigazgatási szervek koncentrációját jelenti, az lassan, de meghozza az eredményeket – mutat rá Tarnai.
