A miniszterelnök beszédében a nemzet egyik hősének nevezte az egykori államfőt, emlékeztetve, hogy Mádl Ferenc tavaly éppen a hősök napján, május 29-én hunyt el. A síremléket katonai tiszteletadás mellett, a katolikus egyház szertartása szerint avatták fel, és Mádl Dalma, a néhai államfő özvegye, valamint Áder János köztársasági elnök leplezte le.
„Amikor hőseinkre emlékezünk, legtöbbször szobrok mellé, emlékművek tábláihoz vagy éppen börtönök falához állunk. Olyan helyekre, ahol szívbemarkoló az áldozatnak még csak az emléke is. Mádl Ferenc elnök úr azonban nem mártírhalált halt a szabadságért, hanem valóban az életét adta érte: élt érte, élt benne, élt vele” – mondta Orbán.
Hangsúlyozta, megküzdeni a szabadságért, felelősséggel dolgozni benne, és Magyarország első közjogi méltóságaként élni vele épp oly tiszteletre méltó, mint barikádokon, lovas roham élén vagy szónoki emelvényen meghalni érte. A hősiesség bár nehéz, de egyszerű esetei – így például a régi idők forradalmárai, katonák, zseniális alkotók vagy bőkezűen adakozó mágnások – mellett van a hősiességnek egy másik formája is, „amikor a küldetését teljesítő csendben, hírverés és csatazaj nélkül, a mindennapok pontos és fegyelmezett jelenlétével vállalja azt, amit elé hoz a sors”.
„Közéleti hőse volt hazánknak”
Vannak, akik forradalmat hoznak, ők napok alatt éveket, évtizedeket lendítenek az idő kerekén, és vannak, akiknek élete maga a biztos folytonosság – példázta a miniszterelnök, úgy fogalmazva: Mádl Ferenc „közéleti hőse volt a hazának”. Mádl csendben vállalta az esélytelen jelölt szerepét, sőt a személyes bukást, hogy ezzel győzelemre vigye az egységet; öt évvel később pedig biztos esélyesként ugyan, de személyes vágyakozás és ambíció nélkül államfője lett az országnak – idézte fel az egykori köztársasági elnök megválasztását a kormányfő, majd elmondta, az ő példája világította meg számára a magyar politikának azt a „vastörvényét”, amely szerint „a nemzet érdeke azt kívánja, hogy miniszterelnök csak az lehessen, aki akarja, de elnök sohasem válhat abból, aki akarja azt”.