A termálvíz „igazán komoly kiaknázása” még 2000-ben, az első Széchenyi-terv idején indult meg – idézte fel beszédében a kormányfő, hangsúlyozva hogy „ezt a kivételes adottságot, amely Magyarországot a vízhez köti, minél inkább ki kell használnunk”.
„A víz megléte az élet első számú feltétele, felhasználásának módja pedig a civilizáció fokmérője, és nem kell ahhoz minden újságot elolvasni, hogy tudhassuk, a vízhiány komoly gondokat okoz hamarosan” – fejtette ki.
Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország nem akkor lesz versenyképes, ha„kikoplalja a válságot, és nem is akkor, ha újabb külső segítségre, hitelekre vár. A nagykátai beruházás is azt mutatja, hogy „csak a szívós munka, a helyi kezdeményezőképesség, a leleményesség és a szorgalom teheti sikeressé a magyarokat” – mondta a kormányfő.
Meg kell becsülni a helyi kezdeményezéseket
„Szükség van természetesen nagy gyárakra – folytatta –, de csak azokból nem fog felépülni az ország, ezért meg kell becsülni a helyi kezdeményezéseket, mint például a nagykátai gyógyfürdő-fejlesztést. Igenis számít, hogy eddig tíz ember dolgozott itt, most pedig fog dolgozni még tizenöt újabb” – jegyezte meg, megerősítve azt az álláspontját, hogy az országnak mindaddig sok nehézséggel kell megküzdenie, amíg a tízmillió magyarból nem dolgozik legalább ötmillió.
Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója a több száz millió forintos beruházásról szólva közölte: egy évvel ezelőtt kezdtek hozzá az építkezéshez, melynek során – zöldmezős beruházásként – megvalósult a mintegy 1300 négyzetméter hasznos alapterületű, háromszintes, akadálymentesített fürdő, és átépítettek egy medencét is a strand területén.