Több nemzetközi szervezet Magyarországot elítélő nyilatkozata látott napvilágot a napokban, köztük a Freedom House-é, a Transparency Internationalé és a Nyílt Társadalom Alapítványé is, amelynek brüsszeli irodájában Göncz Kinga volt magyar külügyér, ma szocialista európai parlamenti képviselő is beszállt a hazánkat negatív színben feltüntetők kórusába. Magyarország az ítészektől megkapta: „elfordul a fejlődéstől”, „leszakadóban van”, „leépülőben van a demokrácia”, és negatív példaként említik a térségben. Hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben?
„Nem szabad semmibe venni ezeket a dolgokat, de azért kicsit elemezzük ezt a Göncz Kinga-féle megszólalást – szólt hozzá a témához a köztévének adott interjújában Surján László, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke. – A Nyílt Társadalom Alapítvány ugyanis nem tudjuk, hogy megszólalt volna. Göncz Kinga mondott néhány dolgot egy Szlovákiáról szóló konferencián, főként azt, hogy Szlovákiát nem szabad bántani, mert az rossz lenne, hisz nagyon kevés szocialista kormány van. El kell mondani Göncz Kingának, hogy nagyon kevés magyar kormány is van szerte a világon, tehát nem lenne szabad a magyar kormányt bántani. Ez ugyanaz a logika.”
Elefánt és egér
A politikus megszólalása szerinte kicsit olyan, mint az egyszeri diáké, akinek az elefántról kell beszélnie, „aki nem olyan, mint az egér, mert az egér ilyen, olyan meg amolyan. Hát ezen a szinten folyik a szocialisták aknamunkája. Minden eszközt megpróbálnak megragadni, hogy lejárassák azt a kormányt, amelyet a demokrácia szabályai szerint választottak meg, ennek következtében jutott hatalomhoz.”
„Ha valaki lebontja a demokráciát ma Magyarországon, akkor az az, aki nem ismeri el a törvényes kormány jogait. Hogy nem ért egyet a tevékenységével, ahhoz joga van, ez a demokrácia. Csak akkor ne destruálja, hazugságokkal ráadásul, hanem építsen föl egy alternatívát, amely majd a következő választásokon az embereknek esetleg jobban fog tetszeni” – hangsúlyozza Surján László.
Göncz nem látja az értelmiséget
Göncz Kinga fellépésének volt egy érdekes momentuma: azt kérdezték tőle, hogy van-e Magyarországon olyan, számba vehető értelmiség, amely megkérdezhető a viszonyokról. A képviselő lényegében azt válaszolta, hogy a magyar törvényi változásokról, alkotmányról, igazságügyi átalakításokról nincs kit megkérdezni, és pont. Ez viszont esetleg feladatot róhat a magyar kormányra is, hogy megismertesse az ország megújítását kicsit nagyobb mélységben.
Surján László amondó: „Ha egy nemzetközi szervezet kíváncsi a kormány véleményére, akkor megkérdezi. Viszont az igaz, hogy kicsit elébe kellene menni ezeknek a helyzeteknek, nem csupán reagálni a vádaskodásra. Magyarországnak ez a nemzeti képépítés valahogy nem szokott sikerülni, nem folyik kellő intenzitással. Más nemzetek ezt jobban csinálják. Igaz ugyanakkor, hogy más nemzetek a saját képüknek a külföld felé mutatásában általában nemzeti egységet hoznak létre, és a belpolitikai harcokat nem viszik ki. A hazai ellenzék a választói hangulat megváltoztatásának csak azokkal az eszközeivel nem él, amelyek éppen erre valók” – nyilatkozta a köztévének péntek reggel Surján László EP-alelnök.
