Ütközik az ír és az uniós jog
A magyar bíróság által 2005-ben kibocsátott első európai elfogatóparancs írországi érvényesítéséhez az akkori ír törvények alapján annak bizonyítására volt szükség az eljáró ír bíróság előtt, hogy a körözött személy elmenekült az elfogatóparancsot kiadó országból az ott letöltendő büntetés elől. Ez az ír törvény a 2002-ben született uniós kerethatározatot volt hivatott átültetni az ír jogrendszerbe.
Az ír törvényhozás azonban egy olyan pluszfeltételt állapított meg – a szökésről szólót –, mely akadályozta az uniós szabályozás megfelelő végrehajtását. Az ír és az uniós jog ezen a ponton ütközött. A Tobin átadását először megtagadó 2008-as ír legfelsőbb bírósági döntés után az írek észbe kaptak, és egy 2009-es törvénymódosítással törölték a szökésre vonatkozó többletfeltételt a jogszabályból.
„A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a baleset és a magyarországi eljárás ideje alatt a két ország között hatályban lévő nemzetközi egyezmény szerint a gázolót valóban nem kellett volna kiadnia az ír államnak, s egy hasonló esetben a magyar fél sem adta volna ki saját állampolgárát” – tette hozzá Gellért Ádám.
Mindenhol ki kellene adni Tobint
Az ír törvényhozás késlekedése azonban sokba került. Miután Magyarország újabb elfogatóparancsot bocsátott ki Tobinnal szemben, Tobin védője a bírósági eljárások során a 2008-as legfelsőbb bírósági döntésre hivatkozva azt állította, hogy a később született törvény nem ronthatja le az ő korábban megszerzett jogát. Az ír belső jog ugyanis kimondja: ha a szerzett jog visszavonásáról nincs kifejezett rendelkezés a törvényben, akkor az kizárólag a jövőre szól. Mindez azt jelenti, hogy az ír bíróság 2008-es, ugyan ír belső jogilag helyes, de az EU jogával ütköző döntése miatt Tobint most már azután sem köteles kiadni Dublin, hogy a szökésre vonatkozó klauzulát törölték a vonatkozó törvényből. „Az európai elfogatóparancs alapján minden európai uniós tagállamnak ki kellene adnia Tobint. Ez azt jelenti, hogy Francis Tobin, hacsak nem akar börtönbe vonulni, gyakorlatilag be van zárva saját hazájába” – világosított fel bennünket Gellért.
Talán érdekesen hangzik, de a gázoló tavaly novemberben önként megjelent a dublini felső bíróságon, ahol őrizetbe vették. Az egyik helyi lap szerint ha az ellene folyó kiadatási eljárás sikerrel végződik, akkor Tobin büntetésébe valószínűleg beszámítják az akkortól őrizetben eltöltött időt. A férfi végül azonban elhagyta a büntetés-végrehajtási intézetet.
2012 júniusában az ír Legfelsőbb Bíróság újra elutasította Tobin kiadatását Magyarországnak. A magyar család védőügyvédje az eljárást felháborítónak, az ítéletet pedig lekezelőnek nevezte. Szerinte eljárási szabálysértést követhetett el az ír bíróság, amikor elutasította az üzletember átadását hazánknak. Hozzátette, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fognak fordulni.
Maximum kártérítés
Gellért Ádám úgy véli, az apa szempontjából bonyolultabb az ügy, hiszen kérdéses, hogy hol történt jogsértés. Őt ugyanis „csak” közvetetten érte jogsérelem. Az apa mint magyar állampolgár nevében inkább a magyar állam léphetne fel. Az apa Strasbourgban legfeljebb kártérítési pert indíthatna az ír állammal szemben.
Az ügyben Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos is megszólalt. Kezdeményezésére az Európai Bizottság találkozót hívott össze keddre az ír és a magyar fél között. – Jelzésértékű, hogy ilyen magas szinten kezdődhet egyeztetés, de fontos kiemelni, hogy ez nem politikai, hanem szakmai ügy. Az ír törvényhozás eddig is mindent megpróbált a helyzet utólagos orvoslására, habár ez az ügyben mostanáig nem hozott eredményt – így Gellért Ádám.
Magyarországnak is ki kellene adnia gázolóját
A precedensértékű jogesettel kapcsolatban érdemes elgondolkodni azon, mi történne fordítva, ha például egy magyar állampolgár gázolt volna halálra valakit Írországban. Úgy tudjuk, ebben az esetben a Tobin-ügyhöz hasonlóan helyben kellett volna lefolytatni az eljárást. A gázolót nem kellene előzetesbe sem helyezni, óvadék ellenében elhagyhatná a szigetet. A tárgyalásra ugyanakkor Írországban kerülne sor, de a vádlott személyes jelenlétének hiányában is döntést hozhatna az ír bíróság. A lényeg persze ezután jön: ha a jogerős ítélet értelmében börtönbe kellene vonulnia, Magyarországnak mindenképpen ki kellene őt adnia az ír félnek. Kevésbé lényeges, de egy 2005-ben meghozott uniós jogszabály alapján a büntetését Magyarországon is megkezdhetné az illető.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!