A lemondás indokolása szerint szerepel ugyan az Alaptörvényben a jövő nemzedékek érdekeinek védelme, illetve az, hogy a védelmet a helyettes alapjogi biztosnak kell ellátnia, ám ezt semmilyen alsóbb szintű jogszabály nem hajtotta végre. Ugyancsak részletesen szabályozza az Alaptörvény az egészséges környezethez való jogot, annak alapjogi védelme azonban a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájának felszámolását követően szintén ellehetetlenült – áll a közleményben.
Fülöp Sándor azt írta: az Alkotmánybíróság korábban többször kimondta az egészséges környezethez való joggal kapcsolatban a visszalépés tilalmát, tehát az intézményes védelem szintjének ezen csökkentése alkotmányellenes.
Az ombudsmanhelyettes hozzátette: a lemondásával rá szeretné irányítani a nyilvánosság és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben a környezetvédelem rendre háttérbe szorul. Önálló, a környezet védelmére szakosodott intézményekre van szükség ahhoz, hogy megtalálják a szemben álló érdekek között azokat a kompromisszumokat, amelyek még a jövő nemzedékek számára is elfogadhatók lesznek – írta.
Fülöp Sándor szerint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa korábbi feladatainak egy részét a jelenlegi alapjogi biztosi hivatal átvette, Szabó Máté több átfogó vizsgálatában igyekszik környezetvédelmi szempontokat is figyelembe venni. Ezzel együtt az új hivatalban a létszámát tekintve mintegy tizedére csökkent, megváltozott összetételű szakértői gárda semmiképpen sem tudja a 2008 és 2012 közötti szinten ellátni az egészséges környezethez való jog védelmét.
Fülöp Sándort, az első magyar „zöldombudsmant” Sólyom László köztársasági elnök jelölése nyomán 2008 májusában választotta meg a parlament kétharmados többsége hat évre.
