Eötvös Péter úgy fogalmazott: Biszku Béla ügyével kapcsolatban megelégedéssel vették tudomásul, hogy végre azonos a mérce a nemzetiszocialista és a kommunista indíttatású népirtás megmérettetésére és, hogy a magyar jogalkalmazó szervek a nemzetközi jog alapján járnak el a parancskiadók esetében is. Ezzel valójában megszűnt az tehetetlenség, amelyet a jogállam eddig tanúsított a kommunista háborús bűnös megítélésében – írta Biszkuval kapcsolatban Eötvös.
Hozzátette: fontosnak tartják a történteket, függetlenül az esetleges büntető per kimenetelétől, mert az ügynek elvi jelentősége van. Rámutat a kommunista vészkorszak embertelen mivoltára, a jobb- és baloldali diktatúra közös gyökereire és módszereire, „amely hullák tömegein gázolt át hamis, megvalósíthatatlan célok elérése érdekében” – zárul a kommüniké.
Mint ismert, hétfőn őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták Biszku Bélát az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények miatt . Az eljáró ügyészek több lőszert találtak a lakásban, de jelen pillanatban a gyanúsítás tárgyát ezek nem képezik. Az mno.hu elsőként számolt be róla, hogy a házi őrizet helyett lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el hétfő délután Biszku ügyében a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Feladatmeghatározás, célkitűzés
Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett. A főügyész azt mondta: ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje az MTI-nek azt mondta: Biszku Béla a fellebbezés mellett továbbra is kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, álláspontja szerint „a gyanúsítás, bármiféle kényszerintézkedés is felesleges és jogszerűtlen”. Zámbó Gyula szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján védencének ebben igaza is van. A jogerős döntést, nagyjából egy héten belül, a Fővárosi Törvényszék mondja ki – tette hozzá az ügyvéd.
Mint arról az mno.hu korábban beszámolt hétfőn bevitték az ügyészségre Biszku Bélát. Ellene jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján.
„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”
Biszku Béla a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”. Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen, a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.
Lex Biszku
Az ügy kapcsán, Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
A Hír Televízió Rájátszás című műsorának vendége Gellért Ádám nemzetközi jogász volt.
Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
