Általános vitára alkalmasnak találta a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága a munkahelyvédelmi akciótervre vonatkozó törvényjavaslatot hétfői ülésén. Az ellenzéki képviselők a program finanszírozhatóságát vitatták, amire a kormány képviselője kijelentette: rendelkezésre áll a fedezet az akcióterv végrehajtásához.
Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős államtitkára közölte: a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kormány 2013-tól kedvezményt biztosítana a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében az élőmunkára rakódó közterhekből. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás meghatározott időre vonatkozó csökkentésével a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyesről, gyedről, gyetről visszatérők, a képzettséggel nem rendelkezők és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítené a kabinet.
Hozzászóltak
Vágó Gábor (LMP) szerint a program céljaival egyet lehet érteni, ám kérdés, hogy honnan lesz erre pénz. A képviselő szerint „eléggé bajos lesz” a járulékcsökkentési tervet úgy végrehajtani, hogy ne módosítsa a kormány a költségvetés fő számait. Szekeres Imre (MSZP) is úgy vélekedett, hogy „a szándék helyénvaló és támogatható”, ám a program költségvetési fedezete rendkívül bizonytalan, a 2013-as költségvetési törvényt várhatóan még hatályba lépése előtt módosítani kell. A szocialista képviselő szerint emellett a program csak szűk rétegnek – a kkv-k nagy részének pedig nem – jelent tehercsökkenést. Kifogásolta továbbá, hogy nem kapcsolódnak hozzá egyéb, például a munkavállalók képzését segítő intézkedések.
Puskás Imre (Fidesz), a bizottság alelnöke arra hívta fel a figyelmet: nem arról van szó, hogy valakiknek pénzt osztanak a költségvetésből, hanem hogy valakik kedvezményben részesülnek, így ezen a címen a költségvetésbe kevesebb forrás fog bekerülni. Nem az a kérdés, hogy hány millió ember számára jelent védelmet, hanem az, hogy azoknak jelent nagyobb biztonságot, akik a legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben vannak – mondta.
A támogatás számokban
Pleschinger Gyula az elhangzottakra reagálva kifejtette: a támogatás a 25 év alattiak körében 200 ezer, az 55 év felettiek körében félmillió, a képzetlenek és alacsony képzettségűek körében mintegy 250 ezer, a tartósan munkanélküliek körében pedig 30 ezer főt érint.
A források tekintetében a benyújtott költségvetési törvény „kerek egész”, a tranzakciós illetékekkel, az adóbeszedés hatékonyságának növelésével és számos más intézkedéssel megteremtették a program fedezetét – mondta az államtitkár.
Veres János (MSZP) érdeklődésére ismertette: a Költségvetési Tanács (KT) és az Európai Unió (EU) is kérdéseket tett fel ezzel kapcsolatban. A KT elnöke elfogadta a válaszokat, egy aggályt tartott fenn, a pénzügyi tranzakciós adó kiterjesztését a jegybankra, de tekintettel arra, hogy ez törvénybe van foglalva, ezt nem vitatja. Az Európai Bizottság aggályai a tranzakciós illeték jegybankra kiterjesztésére vonatkoztak. A bizottság attól tart, hogy a kormány ily módon beleszólhat a monetáris politikába, másrészt, hogy ez felveti a monetáris finanszírozás aggályát, harmadrészt pedig, hogy ellehetetlenítheti a jegybank működését – mondta Pleschinger Gyula.
Hozzátette: mivel a jegybank ezt a terhet nem hárítja át a bankrendszerre, a monetáris politikát nem befolyásolja a tranzakciós illeték. Az államtitkár szerint az is megkérdőjelezhető, hogy ez monetáris finanszírozás lenne, hiszen a jegybank most is elég sokféle címen fizet adót, járulékot, illetéket, ha ehhez még egyféle illeték járul, nem feltétlenül jelenti azt, hogy monetáris finanszírozásról lehet beszélni.
A jegybank esetleges vesztesége esetén a költségvetésnek visszapótlási kötelezettsége van. Ráadásul a jegybank esetleges nyeresége vagy vesztesége nem is köthető össze egyértelműen a tranzakciós illeték mértékével. A jegybank eredményessége sok tételtől függ, a tartalékok mértékétől, az árfolyamoktól, tehát ebből a szempontból sem látják úgy, hogy közvetlen összefüggés lenne a tranzakciós illeték bevezetése és a jegybank működésének eredményessége között – fejtette ki az államtitkár.
Matolcsy: Lehet, hogy nem lehet
A foglalkoztatási bizottságban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, „valószínűleg nem” lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába – attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket – stabil.
Éves meghallgatásán a miniszter közölte: az ősszel elfogadandó, 2013. január elsejétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval is.
