„A Magyar Érdemrend a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésének érdekében végzett munka elismeréséül szolgál, ha kitüntetünk valakit, akkor ezzel azt jelezzük, hogy egyetértünk céljaival” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést nyújtott át Gazsó Ferenc szociológusnak.
A kormányfő méltatta a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusának pályáját és felelevenítette: egész munkássága a fiatalok sorsához kötődik. Több évtizeden át kutatta, hogyan befolyásolja a fiatalok iskolai, majd szakmai előmenetelét a környezet, amelybe beleszülettek. „Különös dolog, hogy az élete mintha annak a jelenségnek a pozitív példája lenne, amelyet kutatásai során vizsgált. Gazsó Ferenc nyolcvan évvel ezelőtt munkáscsaládba született, Békésszentandráson” – tette hozzá a kormányfő.
„A magyar szociáldemokrácia lelkiismerete”
Elmondta, a szociológiatudomány kandidátusa mintegy száz tanulmányt és egy tucat könyvet publikált. 1983 és 1989 között művelődésügyi miniszterhelyettesként éles kritikával illette a végnapjait élő rendszer társadalmi igazságtalanságait, a rendszerváltást követően pedig „a magyar szociáldemokrácia lelkiismereteként” bírálta azokat a kormányokat, amelyek csak mélyítették az elszegényedést – tette hozzá Orbán Viktor.
A kormánynak most egy olyan országot kell felépítenie, ahová a fiataloknak ismét érdemes hazatérni – fogalmazott a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ebben a küzdelemben nagy szükség van Gazsó Ferenc tapasztalatára. „A kitüntetést egy plebejus jobboldali államvezetés adja át egy plebejus baloldali professzornak, bizonyítva ezzel azt, hogy a nemzeti együttműködés rendszere életképes” – fogalmazott a kormányfő.
Arra törekedett, hogy az ország szellemi erőforrásait gyarapítsa
Gazsó Ferenc – megköszönve az elismerést – hangsúlyozta: az is hozzásegíthette ahhoz, hogy nyolcvanadik életévének betöltésekor részesüljön a társadalom értékítéletét kifejező magas kitüntetésben, hogy a közéleti szereplései során nem egy holdudvarhoz tartozó értelmiségi szerepében szólalt meg, hanem arra törekedett, hogy az ország szellemi erőforrásait gyarapítsa tudományos és oktatótevékenysége során.
Hozzátette: mindig arra törekedett, hogy elsajátítsa azokat az ismereteket és képességeket, amelyek lehetővé teszik a mélyről induló ember számára a társadalomban való hasznos tevékenységet, de azt is szem előtt tartotta, hogy a társadalom iránt elkötelezett emberként hozzájáruljon az ország egészének felemelkedéséhez. Úgy fogalmazott, a tudományos ismeretek birtokában, a tudományos eszköztár felhasználásával törekedett kritikával illetni a társadalom szempontjából negatív döntéseket, változásokat.
A kitüntetést a miniszterelnök előterjesztése alapján Áder János köztársasági elnök adományozta a kutatónak több évtizedes, a társadalompolitika terén végzett tudományos, kutatói munkásságáért, oktatásszervezői, oktatónevelői szakmai közéleti tevékenységéért, példaértékű életpályája elismeréseként.
Gazsó Ferenc munkássága
Gazsó Ferenc 1932-ben született, idén október 8-án ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. 1975-ben lett a szociológiatudomány kandidátusa, 1983 és 1989 között művelődésügyi miniszterhelyettes volt. Ezt követően a Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékének egyetemi tanára, 2002 óta professzor emeritus.
Gazsó Ferenc és társai 2004-ben, az MSZP EP-választási veresége után alakították meg az MSZP társadalompolitikai tagozatát. Élesen bírálták a kormányt, politikájának sürgős megváltoztatását, a privatizáció leállítását követelték. A tagozatot Sipos József alapította, és Gazsó (mint tiszteletbeli elnök) mellett tagja lett többek közt Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő is. Aláírásgyűjtést is indítottak a kormány társadalompolitikai koncepciójának megváltoztatásáért, Gazsó Ferenc szociológus tézisei alapján. A tagozat elutasította az egészségügy privatizációját is, de az oktatási rendszert is kritizálta.
A párt nem tűrte a kritikát
A tagozat a 2004. decemberi népszavazás előtt a pártelnökség által sulykolt elutasítással ellentétben arra buzdította a választókat, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint. A 2006-os Gyurcsány-győzelem után Gazsó Ferenc a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy fordulatra lenne szükség a hazai kormányzati politikában, ám a koalíciónak nincs megítélhető programja, csak egy restrikciós tervezete, amely a gazdaság dinamikáját lefékezi és az országot csökkenő teljesítményű pályára juttatja. Decemberben pedig már azt szorgalmazták, hogy Gyurcsánynak választania kell: pártelnök vagy miniszterelnök akar lenni? Gazsó Ferenc arról is beszélt később, hogy új alkut kell kötni a hazánkban működő multinacionális tőkével.
Gyurcsányék nem is tűrték sokáig az erősödő belső kritikát, 2008 januárjában megfosztották a tagozatot országos minősítésétől. Gazsó a döntés után úgy nyilatkozott az MNO-nak, hogy a párt „próbált olyan helyzetet teremteni, hogy a tagozat működése a legszűkebb körre szoruljon vissza, emellett a nyilvánosság előtt se nagyon tudjon megjelenni. Vagyis ne legyen módja a tagozatnak olyanfajta mobilizációra, mint az ezt megelőző időkben.”
Gyurcsány és Bajnai hiteltelenítette az MSZP-t
„Ennek az elitnek nincs keresnivalója az ország élén” – mondta 2009-ben a szociológus, hozzátéve: amíg irányítja az országot, itt „kő kövön nem marad”, és nem várható baloldali politizálás sem. Ezért aztán az Országgyűlés feloszlatását kezdeményezte a platformmal együtt.
A szociológus az elvesztett választások után is lényegi változásokat sürgetett az MSZP-ben. Mint 2011-ben megállapította, aligha tehet szert váltópárti pozícióra, legalábbis belátható időn belül nem. Támogatói nagy részét elveszítette, Gyurcsány és Bajnai hiteltelenítette, csődbe vitte a pártot.
A megújuláshoz nem elég eltávolítani a régi, leginkább kompromittálódott arcokat a vezetőségből. Lényegi változás kell – mondta idén a Lánchíd Rádiónak. A legfontosabbnak a szavahihetőséget és a hihetőséget tartja.
