A napokban véglegesítik a Demokratikus Koalíció (DK) politikai programját, a dokumentumot a január 26-i kongresszuson fogadhatják el a Gyurcsány-párt küldöttei – értesült a Népszabadság. A lap hozzájutott az egyelőre csak munkaanyag-változatban létező irat egy példányához, melyben Gyurcsányék a közjogi, egyházi, oktatási és egészségügyi kérdések mellett gazdaságpolitikai és „magyarságpolitikai” felvetésekkel foglalkoznak.
Visszahoznák az ingatlanadót
A dokumentum szerint a DK – amellett, hogy kivezetné a különadókat – egyrészt a szociális partnerekre bízná a minimálbér megállapítását, ráadásul egységes ingatlanadót is bevezetne. Gyurcsányék tervei között szerepel továbbá, hogy megszüntetnék a gyerekek után járó adókedvezményt is.
A felsőoktatásban a bolognai, illetve az esélyteremtő tandíj- és ösztöndíjrendszer mellett állnak ki. Az első két szemeszter költségeit az állam finanszírozná, ezt követően mindenkinek hozzájárulást kellene fizetnie, tandíjmentességet csak szűk kör kaphatna.
A DK kormányzati pozícióban felülvizsgálná a vatikáni szerződést, és megszüntetné az egyházi személyek hivatalos részvételét az állami ünnepségeken, önkormányzati ceremóniákon, ideértve a felavatandó létesítmények megáldását és megszentelését is. Az adókból származó egyszázalékos felajánlás összegét két százalékra emelnék.
A párt megváltoztatná az állampolgárság jövőbeni megszerzésének követelményeit, de azoktól nem venné el a magyar állampolgárságot, akik a jelenlegi rendszerben már hozzájutottak.
Bajnaiék is szemeznek vele
Továbbra sem lehet semmit tudni Bajnai Gordonék gazdaságpolitikai elképzeléseiről, az általuk készített anyagokból viszont többek között olyan lépések körvonalazódnak, mint az ingatlanadó bevezetése vagy a minimálbér csökkentése, ami hasonló a kiszivárgott DK-programhoz. Bajnai többször elmondta, többek között a minimálbér csökkentésétől várja a gazdaság fellendítését.
A Haza és Haladás Alapítvány tanulmányában szereplő javaslat a juttatás összegét differenciáltan az átlagbér harminc százalékára faragná le, ami így 66 ezer forint lenne a mostani 98 ezer helyett. Ezt úgy adnák el, hogy közben az álláskeresési járadék jogosultsági idejét háromról hat hónapra emelnék, a segélyt pedig munka mellett is lehetne igényelni – írta a csütörtöki Magyar Hírlap.
Ingatlanadó, tandíj, fizetős egészségügy
A Nézőpont Intézet elemzéséből pedig az derül ki, hogy a Bajnai-féle alkotmánytervezetből olyan neoliberális, „IMF-kompatibilis” elemek emelhetők ki, mint az ingatlanadó, a tandíj és a fizetős egészségügy. A tervezet megszüntetné a termőföld, a GMO-mentesség és az ivóvízkészlet alkotmányos védelmét is.
