A Nézőpont Intézet szerdán közölt elemzése szerint akár logikus lépésnek is tekinthető, hogy a formálódó baloldali összefogás első körben a közjogi kérdésekben kíván közös nevezőre jutni, hiszen a 2010-es alkotmányozás folyamatát rengeteg támadás érte az ellenzék részéről, a jogállam és a demokrácia védelme pedig állandó témája a baloldalnak.
Készülődés az IMF-re
Az alkotmányozás témájának középpontba állítása és a konszenzus lehetősége is számos kérdést vet fel, ám tartalmilag is több politikai kockázat rejlik az Együtt 2014 alkotmánytervezetében. A Bajnai Gordon által megcélzott „politikai közepet” jó eséllyel megosztó liberális világkép rajzolódik ki a szövegből, gazdaságilag egy 2008-as típusú IMF-hitelmegállapodásra való készülődés körvonalazódik, több esetben pedig a kormányozhatóság válna nehezebbé az – amúgy szinte módosíthatatlan alkotmányt előrevetítő – alkotmányterv alapján – írja a Nézőpont Intézet.
A jogállamiság vagy a hatalommegosztás elve felől vizsgálva a jelenleg hatályos Alaptörvényhez képest az Együtt 2014 alkotmánykoncepciója több esetben növeli a kormánnyal szembeni ellensúlyokat, míg máshol bővíti a kormány mozgásterét.
Ingatlanadó, tandíj
Mint az intézet elemzéséből kiderül, az Együtt 2014 tervezete törölné az alkotmányból a magzati élet védelmét. Megalapozná a jogi lehetőségét az azonos neműek házasságának (és akár örökbefogadókként való elfogadásának is), továbbá alkotmányos szintre emelné a pozitív diszkriminációt. Megszüntetné a termőföld, a GMO-mentesség, az ivóvízkészlet alkotmányos védelmét.
Gazdaságpolitikai szempontból több, inkább neoliberális, „IMF-kompatibilis” elem emelhető ki a tervezetből. Megteremtenék az alkotmányos kereteit többek között az ingatlanadó bevezetésének, a „gazdaság teherviselő képességével összhangban álló” (tehát akár csökkenthető) egészségügyi és szociális ellátásnak, a tankötelezettségi korhatár fölött bevezethető tandíjnak. A Nézőpont Intézet szerint érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az alkotmánytervezet számos pontja az első Bajnai-kormány idején az Alkotmánybíróság által megsemmisített intézkedés (ingatlanadó, családi pótlék adóalap alá vonása) alkotmányos alapjainak megteremtését is szolgálja.
Kormányozhatóság, közigazgatás
Az alkotmánytervben részletezett módosítási eljárás szinte lehetetlenné tenné az alkotmánymódosítást az ehhez szükséges háromnegyedes parlamenti többség és az időben elhúzódó tárgyalási rend miatt. Az Alaptörvényhez képest megszüntetett népszavazási érvényességi küszöb és a népszavazásról kizárt tárgykörök szűkítése pedig könnyen kormányozhatatlanná tenné az országot. A koncepció bíróságokra vonatkozó része az ítélkezés hatékonyságát veszélyezteti – a koncepció szövegezői úgy tűnik, vissza kívánnak térni a „tiszta” bírói önigazgatási modellhez.
Az alkotmánytervvel párhuzamosan kiadott Alaptörvény-módosítási koncepció az ország területi tagozódásának és a területi közigazgatás-szervezésnek a szabályait egyszerű parlamenti többséggel elfogadható törvényben szabályozná. Az összegzés arra hívja fel a figyelmet, hogy e mögött a regionális közigazgatás bevezetésének szándéka is húzódhat, ráadásul az állandó átszervezések és bizonytalanságok miatt a központi akarat végrehajthatatlanná válna. Az alkotmányterv megszüntetné továbbá azt az Alaptörvényben szereplő kitételt, miszerint a helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. Így viszont az alkotmányterv nem akadályozza majd meg a helyi önkormányzatok újbóli válságának kialakulását – hangsúlyozza az intézet.
Alkotmánybíróság, Költségvetési Tanács
A hatályos Alaptörvénnyel ellentétben, amely szerint a törvények előzetes alkotmánybírósági vizsgálatára a testületnek harminc nap áll rendelkezésére, az alkotmányterv nem rögzít időbeli korlátot az előzetes normakontroll-eljárás lefolytatására. Az elmúlt két évtized alkotmánybírósági gyakorlata alapján ez könnyen azt eredményezné, hogy akár lényeges – például költségvetési kérdésekben – bármeddig elhúzható lenne a vizsgálat. A testület létszámának tizenötről tizenegyre csökkentése pedig ezzel együtt szinte működésképtelenné tenné a korábban is túlterheltségre panaszkodó Alkotmánybíróságot.
Azzal, hogy az Állami Számvevőszékről, a Magyar Nemzeti Bankról, illetve a Költségvetési Tanácsról nem a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény, hanem abszolút többséggel elfogadható törvény rendelkezne, fennáll a veszélye annak, hogy a mindenkori abszolút kormánytöbbség bármikor módosíthatja e független szervekre vonatkozó részletszabályokat.
Az alkotmányterv a hatályos Alaptörvénnyel szemben nem biztosítana kötelező erejű szakmai vétót a Költségvetési Tanácsnak a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok be nem tartása esetére. Az intézet megállapítása szerint a hatáskör gyengítése miatt az alkotmánytervben szereplő költségvetési tervezési szabályok kizárólag alkotmánybírósági döntéssel lennének kikényszeríthetők.
