Ellenzéki szervezetek szerint új alkotmányra van szükség, mert a jelenlegi alaptörvénynek se társadalmi, se tartalmi legitimációja nincs – jelentette be első egyeztetésük után szerdán a szocialista Bárándy Gergely. A politikus sikeresnek ítélte az első, a közjogi kérdésekről zajló egyeztetést, amelyen a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői vettek részt. Meg tudtak állapodni a célokban, az alapelvekben és a tárgyalás folytatásában is – mondta.
A következő választások után még kétharmados többség birtokában sem akarnának egyedül alkotmányozni – ismertette a résztvevők álláspontját. Elképzeléseik szerint az új alkotmány két lépcsőben, a részvételi demokrácia minden elemét kihasználva születhet meg – közölte. Az első körben a jogállamiságot akarják helyreállítani, ezért csak az ehhez legszükségesebb módosításokat végzik el – jelentette ki. Szavai szerint ezután indulhat egy hosszú és kiterjesztett folyamat, amelynek a végén egy társadalmi konszenzussal elfogadott, új alkotmány születik – mondta.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese csütörtökön közölte, hogy január 2-án elkezdődnek a tárgyalások az ellenzéki szervezetek között a jogállamiság, az alkotmányosság és a demokrácia témaköréről.
Szombaton kiderült, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke vezeti a párt delegációját a januári első ellenzéki egyeztetésen.
Nagy az egyetértés
Bárándy hangsúlyozta, hogy a tárgyalások tovább folytatódnak, a terveik szerint legközelebb jövő szerdán ülnek össze. Kérdésre válaszolva azt mondta: jóval kilencven százalék fölött van azoknak a kérdéseknek az aránya, amelyben a résztvevők mindenképpen egyet tudnak érteni. Van olyan téma is, amelyben nem teljes az egyetértés, de miután a felek az első ülésen vannak túl, ezt nem lehet végleges véleménykülönbségnek nevezni – közölte. Szavai szerint abban jelenleg eltérnek a vélemények, hogy kormányra kerülésük esetén az alaptörvényt az 1989–90-es alkotmány értékrendje és szellemisége alapján módosítsák vagy más jogtechnikai megoldást használjanak.
Arról is beszélt, hogy lényegesen nehezebb lesz a helyzetük, ha a következő választáson nem jutnak kétharmados többséghez. Hozzátette, „akkor sem dől össze a világ”, ha csak feles többséget kapnak. Hangsúlyozta, hogy az egyeztetéssorozatnak nemcsak az alkotmány és az alkotmányos szabályok megváltoztatása a célja, hanem arra az esetre is megoldásokat próbálnak találni, ha csak egyszerű többséget szereznének a parlamentben. Példaként említette, hogy az ombudsmanok számának megváltoztatáshoz az alaptörvényt kellene módosítani, de a helyettesek jogköreinek megváltoztatásához elég egy feles módosítás.
Tízpontos dokumentum
Az egyeztetést összegző, az újságíróknak kiosztott dokumentumban hangsúlyozzák, hogy haladéktalanul olyan alkotmányszintű szabályozást kell alkotni, amelynek legfontosabb üzenete a társadalmi, szociális, gazdasági és jogbiztonság. Ezeket tíz pontban sorolják fel. Ebben egyebek között az is szerepel, hogy ez az alkotmányszintű szabályozás a választójog gyakorlásának indokolatlan korlátait lebontja, arányosabb, szabad és tisztességes választási rendszert hoz létre, biztosítja a sajtószabadságot, megteremti a demokratikus médiafelügyeleti rendszert, helyreállítja az önkormányzatiságot, és Magyarországot Magyar Köztársaságként nevesíti.
Fidesz: A „régi csapat” eltörölné a bankadót
A Fidesz szerint az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek hallgatnak igazi szándékukról, a bankadó eltörléséről. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője szerdai közleményében úgy fogalmazott: másfél év „megrendezett bújócskázása” után újra összeállt a régi csapat, „Gyurcsány, Bajnai, Mesterházy elővette a Bárándy család által összerakott közjogi csomagot”.
A Fidesz szerint azok próbálnak az emberi jogok védelmezőinek feltűnni, akik 2006-ban viperákkal támadtak békés ünneplőkre, és lábbal tiporták a demokráciát, azok puhítanák fel az alaptörvény államadósságra vonatkozó előírását, akik megduplázták az államadósságot és a „devizahitel csapdájába” lökték a családokat, miközben Európa legjövedelmezőbb bankszektorát hozzák létre. A szóvivő megjegyezte: miközben a „Bárándy család alkotmánytervezetét lobogtatják”, aközben az igazi szándékaikról hallgatnak, el akarják törölni a bankadót.
Selmeczi arra vár választ, hogy az ellenzéki szervezetek miből pótolnák a bankoknál hagyott adót, honnan szednék be a hiányzó milliárdokat. Felvetései között sorolta egyhavi nyugdíj, egyhavi bér, a gyermekek után járó adókedvezmény, illetve egyévi gyes elvételét.
Jobbik: Amerikai pénzből, a zsákmány reményében
A Jobbik szerint „zsákmány reményében egyesül az amerikai pénzekből kampányoló baloldal”, és a most meginduló tárgyalások igazi kérdése az, hogy a magyar emberek vagy pedig a beléjük invesztáló külföldi befektetők érdekét szolgálja-e majd az egyesülés. Kitértek arra is, hogy úgy vélik, „a tömörülés azt a Bajnai Gordont fogja jelöltként indítani a miniszterelnöki székért, aki 1200 milliárd forintos megszorítócsomagjával már maga is bizonyította kormányfői alkalmatlanságát”.
Bajnai és az MSZP
Ismert, a „jogállam helyreállításának” programjával és egy alternatív alkotmánytervezettel indult a délután kezdődött ellenzéki tárgyalásokra az Együtt 2014. Az LMP és a 4K! az előkészítő találkozó után – felkérés híján – most is távol maradt.
Az MSZP vezetése és tagsága tavaly végig azt hangoztatta, hogy nem született még döntés a 2014-es miniszterelnök-jelöltet illetően, ám október 23-ától megváltozott a helyzet. Ekkor állt ugyanis a Szabad sajtó útján a Milla színpadára Bajnai Gordon, aki épp a szocik támogatásával kormányzott. A Haza és Haladás elnöke pedig egyrészt intenzív kampánykörútba kezdett, másrészt maga mellé állította a Szolidaritást és a Millát az Együtt 2014 elnevezésű választási szövetségben. Erre reagálva Mesterházyék novemberben bedobták, hogy szövetséget kötnének és tárgyalnának.
