A szocialisták – ahogyan az összes további, önmagát demokratikusnak nevező ellenzéki párt – az operaháznál tartott tüntetésen kezdték az évet. Az MSZP tagjai az új alaptörvény hatálybalépése ellen tiltakoztak, miközben szóváltásba keveredtek a Jobbik szimpatizánsaival. Egy hónap múlva pedig a miskolci avasi lakótelep alján vétették észre magukat a borsodi szegfűsök, amikor is éhségmenetre indultak a fővárosba. Megérkezvén Budapestre a többnapos gyalogútról, egy szerény pártrendezvényt tartottak az Alkotmány utcában. Márciusi kongresszusuk megerősítette tisztségében Mesterházy Attila pártelnököt, aki csendes építkezésbe kezdett.
Ennek eredménye az a kiszivárgott stratégia is, amelynek lényege, hogy a Jókai utcában a Horn Gyula-i értelemben vett kisemberséggel képzelik el a 2014-es győzelmet. Ebben bevallják, hogy szimbolikusan a baloldaliságot megtestesítő ígéretekkel operálnának, de szerepel a dokumentumban az is, hogy a párt számára a kétoldalú verseny a legszerencsésebb, mivel „fő ellenségük a Fidesz”. A kisemberi vonal erőltetése azonban minimum pikáns, hiszen októberben napvilágot látott, hogy Braun Róbert kommunikációs szakember, Simor András jegybankelnök tanácsadója belépett a szocialisták óbudai szervezetébe. Braun ugyan semmi kivetnivalót nem látott ebben, de felmondta a Simorral kötött szerződését.
Bajnai bekavart
Az MSZP vezetése és tagsága az egész év során következetesen hangoztatta, hogy nem született még döntés a 2014-es miniszterelnök-jelöltet illetően, ám október 23-ától megváltozott a helyzet. Ekkor állt ugyanis a Szabad sajtó útján a Milla színpadára Bajnai Gordon, aki épp a szocik támogatásával kormányzott. A Haza és Haladás elnöke pedig egyrészt intenzív kampánykörútba kezdett, másrészt maga mellé állította a Szolidaritást és a Millát az Együtt 2014 elnevezésű választási szövetségben. Erre reagálva Mesterházyék is bedobták, hogy szövetséget kötnének és tárgyalnának, a jelek szerint hamarosan tárgyalóasztalhoz is ülnek majd. Az évet a szocialisták arculatváltással és „nosztalgiával” zárták: visszahozták ugyanis azt a kampányguru Ron Werbert, aki 2002-ben a legagresszívabb korteskedését vezényelte a szocialistáknak.
Botrány botrány hátán
Zászlóégetéstől zászlóégetésig, a folyamatos radikalizáció jegyében zajlott a Jobbik 2012-es éve. Az önmagát nemzeti ellenzékként definiáló párt az Európai Bizottság budapesti épülete előtt tartott demonstráción kezdte az esztendőt, itt Vona Gábor orrcsavarást és karikás ostort ígért José Manuel Barrosónak, Novák Előd alelnök pedig egy uniós zászlót égetett el. Később Baráth Zsolt képviselőjük a tiszaeszlári vérvádat hozta fel az Országgyűlésben, de a radikálisok körüli botránysorozat tavasszal, Endrésik Zsolt képviselő parlamenti frakcióból való kizárásával kezdődött el igazán. A borsodi politikus kiszorította a megyéből Szegedi Csanádot, aki ennek ellenére szerette volna, ha befolyása megmaradna a Jobbik fellegvárában. Erre való reakcióként a Jobbikból kizárták Endrésiket, amely a megyei szervezet összeomlását hozta, mivel rengeteg helyi csoport fejezte be működését.
A függetlenek közé átült honatya körül szerveződő erők sem hagyták ezt annyiban: az EP-képviselőt szembesítették levéltári kutatásokkal, amelyek rávilágítottak Szegedi zsidó származására. A politikus EU-s pénzeket ígért az adatok elhallgatásáért, azonban pechjére erről a beszélgetésről hangfelvétel készült: jobbikos tisztségéről önmaga mondott le, mandátumától viszont nem volt hajlandó megválni, pedig erre kérte a párt elnöksége.
Folyamatos kilépések
Nyáron a Dunántúlon próbálkoztak felvonulásokkal és fórumokkal Vonáék, ennek leglátványosabb mozzanata az volt, amikor Devecseren a Jobbik szimpatizánsai szóváltásba keveredtek helyi romákkal. Ez azzal végződött, hogy egy radikális tüntető fejbe dobta Ferenczi Gábor jobbikos országgyűlési képviselőt.
Ősszel, időközi választáson sikerült megőrizniük „mintavárosukat”, Tiszavasvárit, de Gyöngyösi Márton felszólalása sokaknál kicsapta a biztosítékot. A külügyi bizottság alelnöke a gázai bombázások kapcsán azt mondta, hogy „pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.
Szavait a Jobbik kivételével minden parlamenti párt és a kormány is elítélte, a Kossuth téren pedig többezres demonstrációt tartottak, ahol felszólalt Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök és Mesterházy Attila MSZP-elnök. Novemberben kilépett a frakcióból – félig-meddig a Szegedi-ügy kapcsán – Lenhardt Balázs, majd követte őt Bödecs Barna és Rozgonyi Ernő. Lenhardt később a cionizmus ellen tüntetett a Külügyminisztérium épülete előtt, itt meggyújtott egy izraeli zászlót, amiért előállították.
Megbukott LMP-s népszavazás
A Lehet Más a Politika az év elején a munkavállalói jogokról szeretett volna népszavazást kezdeményezni, ám nem sikerült összegyűjteni a kellő számú szignót, úgyhogy a kísérlet megbukott. Az ökopárt rendhagyó akciókkal szerette volna felhívni magára a figyelmet, emlékezetes, egyszer a Közgép Zrt. épületéhez bilincselték magukat, egyszer cédulákat kezdtek szórni a parlament üléstermében, amikor a képviselők a választási eljárási törvényről voksoltak, de rendszeresen vittek be molinókat és transzparenseket a Tisztelt Házba az év folyamán.
A legtöbbet viszont nem ennek kapcsán kerültek be a hírekbe, hanem amiatt, hogy őket szemelte ki első tárgyalópartneréül a Bajnai-féle Együtt 2014 választási szövetség. A párt erre levezényelt egy gyors kongresszust, ahol arról határoztak, hogy az LMP inkább egyedül vág neki a következő szavazásnak, és nem vesz részt egy előzetes koalícióban. Ennek hírére lemondott frakcióbeli tisztjéről Jávor Benedek, Karácsony Gergely és Szabó Tímea is, a párt képviselőcsoportjának vezetésével pedig azt a Schiffer Andrást bízták meg, aki korábban már lemondott erről a tisztségről. Az eset kapcsán távozott pártalapítványának társelnöki posztjáról Róna Péter közgazdász, aki beszámolt arról is, hogy liberális körök tulajdonképpen megfenyegették az LMP-t, hogy ellehetetlenítik, ha kimaradnak a választási összefogásból.
Gyurcsányék sem álltak le
A Gyurcsány Ferenc fémjelezte Demokratikus Koalíció komoly médiaérdeklődést váltott ki januárban azzal, hogy politikusaik beköltöztek arra a miskolci avasi lakótelepre, amely éppen a bukott miniszterelnök által meghirdetett Fészekrakó-programnak köszönhetően tett szert országos ismertségre. A magukat nyugatos szociáldemokratáknak tartó képviselők aztán körbejárták a megyeszékhelyet, majd törvényjavaslatot dolgoztak ki, amiben a második Orbán-kormánnyal oldatták volna meg saját baklövésüket. Áprilisban aztán a Hír TV-nek köszönhetően elkezdte a pártelnök áttúrni a Szemlőhegyi úton található villáját, ugyanis kiderült, hogy Gyurcsány kísértetiesen hasonló dolgozatot adott be annak idején, mint sógora. Diplomamunkája azóta sem került elő.
A választási regisztráció ellen kétszer is tiltakozott az egy százalékon álló törpeformáció, egyszer egy hétnapos éhségsztrájkkal, egyszer pedig egy, a Parlamentet körülvevő élőlánccal. A kettő között egy országjáró turnéba kezdett a csapat, gyakorlatilag minden olyan települést meglátogattak Gyurcsányék, ahol az Új Magyarország elnevezésű programjuk keretében átadtak bármit is. 2006 őszétől sem tudnak szabadulni, Debreczeni József közíró és alelnök könyvet írt az eseményekről, ennek bemutatóján pedig azt állította az ájulásig vert Révész Máriusz fideszes képviselőről, hogy azért tántorgott, mert részeg volt.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett? - 6/2: Kulja András
