Olvasóinknak nyár elején 14 napot adtunk, hogy felleljék a láthatatlan Gyurcsány-dogát. Hála nekik, végül siker koronázta az erőfeszítéseket.
Korábbi születésnapi cikkeink:
100 éve van velünk, de ellenünk Kádár János
2012 tavasza a nagy magyar múltértelmezésről szólt. Ekkor zajlott Nyirő József újratemetése, Horthy Miklós szobrainak felavatása, ami remek apropót szolgáltatott a balliberális értelmiségnek, hogy délelőttökön átívelő konferenciákon és lepedőnyi cikkekben – akár egymás torkának is nekiesve – értekezzenek arról, hogy hova is nyúl vissza mintáért diktatórikus tombolása közepette a második Orbán-kormány.
Egyikünk Győrött, másikunk Veszprémben volt, amikor megszületett a Marian Cozma meggyilkolásáért kiszabott, jelentősen csökkentett ítélet.
Éhezve meneteltek a szocialisták
Mikor az első hírek kijöttek arról, hogy a februári rekord hidegben arra vállalkoznak a szocik közül néhányan, hogy Miskolcról Budapestre gyalogoljanak munkát és kenyeret követelve, akkor azt hittem, csak Gyurcsányék avasi terepgyakorlatára reagálnak. (Be kell vallanom: ezt ma is így hiszem.)
