Még áprilisban érkezett a hír, hogy nem keresik tovább Gyurcsány Ferenc szakdolgozatát a Pécsi Tudományegyetemen, az iromány ugyanis szőrén-szálán eltűnt. A korábban sportminiszterként és kormányfőként is tetszelgő Gyurcsány diplomamunkája körüli tragikomikus novellákat viszont még ma is sokan gyűjtenék kötetbe.
A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címet viselő, ma már bátran állíthatjuk, kevesek által látott dolgozat furcsa körülmények között született. A ma már a DK üstököseként száguldó Gyurcsány állítása szerint volt felesége szüleinek balatonfüredi vityillójában, a témába vágó szakkönyvektől övezve pattant ki a szikra az agyából, és már kattogott is az írógép.
Szerencsétlenségére az értekezés bírálatából kiderült, volt sógora, Rozs Szabolcs kísértetiesen hasonló diplomadolgozattal aratott sikert az egyetemen. A szakdogabombát felrobbantó Hír TV tudni vélte, hogy teljes oldalak egyezhetnek a két értekezésben.
Ahogy a magyar sajtóban, így nálunk is sorjáztak Gyurcsány magyarázatfoszlányai Rozs dolgozatának használatáról – „fogalmam sincs”, „miért ne olvastam volna”, „bolond lettem volna, ha nem használom” –, egyre inkább úgy éreztem magam, hogy ez az ember teljesen idiótának néz engem. Ha tőlem kérte volna a szakdolgozatomat, mintegy tíz másodperces keresés után nyújtottam volna át életem egyik legbecsesebb írását. Egyetemet végzett családtagjaimmal, barátaimmal, ismerőseimmel karöltve ugyanis vallom: ha valaki ilyen elmélyült kutatómunkába fog, azt már csak önbecsülésből, netán még büszkeségből is megőrzi. Gyurcsány érvelése így – hat költözés, dobozokban álló könyvek, Klára keresi otthon – számomra nem állt, nem áll meg a lábán, és attól tartok, nem vagyok egyedül.
Egyetemi tényfeltáró bizottság ide, rendőrségi feljelentés oda, a plágiumgyanút nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani. Ennek legfőbb oka, hogy Gyurcsány szakdolgozatának az eredeti példánya máig nem került elő. Az egyetem belső vizsgálata során 1827 diplomamunkát kutattak fel, mindössze háromnak veszett nyoma. Az egyik a volt miniszterelnöké.
Az mno.hu szorgos dolgozói nem keseredtek el, sőt a sikertelen kutatás csak serkentette kollégáim kreativitását, ami egy játékban öltött testet.
Olvasóinknak nyár elején 14 napot adtunk, hogy felleljék a láthatatlan Gyurcsány-dogát. Hála nekik, végül siker koronázta az erőfeszítéseket.
Korábbi születésnapi cikkeink:
100 éve van velünk, de ellenünk Kádár János
2012 tavasza a nagy magyar múltértelmezésről szólt. Ekkor zajlott Nyirő József újratemetése, Horthy Miklós szobrainak felavatása, ami remek apropót szolgáltatott a balliberális értelmiségnek, hogy délelőttökön átívelő konferenciákon és lepedőnyi cikkekben – akár egymás torkának is nekiesve – értekezzenek arról, hogy hova is nyúl vissza mintáért diktatórikus tombolása közepette a második Orbán-kormány.
Egyikünk Győrött, másikunk Veszprémben volt, amikor megszületett a Marian Cozma meggyilkolásáért kiszabott, jelentősen csökkentett ítélet.
Éhezve meneteltek a szocialisták
Mikor az első hírek kijöttek arról, hogy a februári rekord hidegben arra vállalkoznak a szocik közül néhányan, hogy Miskolcról Budapestre gyalogoljanak munkát és kenyeret követelve, akkor azt hittem, csak Gyurcsányék avasi terepgyakorlatára reagálnak. (Be kell vallanom: ezt ma is így hiszem.)
