Ellentétben az ellenzék állításaival, Magyarországon 2011-ben és 2012-ben is teljesen átlátható, ellenőrzött és szabályos formában zajlott az uniós források felhasználása, jelentősen csökkentek a szabálytalanságok, amit az is jelez, hogy a hibaarány az összes ellenőrzött operatív program egyikénél sem érte el a 2 százalékot – mondta az államtitkár a közösségi pénzek eddigi felhasználásáról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szabálytalanul elköltött összegek aránya 2009-ben, Bajnai Gordon kormányzásának ideje alatt még 76 százalék volt, 2010-ben viszont már csak 18, tavaly előtt pedig mindössze 6 százalék.
Nyolcéves rekord
A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésben a Magyarországnak szánt források 95 százalékát már megpályáztatták, 85 százalékát pedig már le is kötötték, vagyis támogatói döntés született róla – vont mérleget Lázár János. Az összegekről szólva közölte: 2012-ben több mint 1600 milliárd forint támogatást ítéltek oda, és mintegy 1040 milliárdot – ebből 250-et csak az utolsó egy hónapban – ki is fizettek, ami nyolcéves rekord, és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság munkájának köszönhető.
A hét évre rendelkezésre álló, összesen 8200 milliárdos forrás 85 százalékos lekötésével Magyarország vezető helyen áll, a 65-70 százalékos szerződéskötési aránnyal pedig a középmezőnyben helyezkedik el a tagállamok sorában – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség vezetője, hozzátéve hogy a mintegy 30 százalékos kifizetési ráta is átlagosnak mondható, ezen azonban jelentősen javítani akar a kormány. Idén ezért, a hétéves EU-költségvetési periódus utolsó évében 1500 milliárd forintot akar kifizetni a kabinet, komoly lendületet adva a gazdaság növekedésének. „Ha ezt meg tudjuk csinálni, az kimagasló uniós teljesítmény lesz” – hangsúlyozta, rámutatva hogy 2007 és 2010 között a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány az összes pénz mindössze 10 százalékát volt képes kifizetni.
Önerőproblémák a háttérben
A kifizetési gondokat, az álló projekteket firtató felvetésre Lázár János azt mondta: ezek mögött elsősorban önerőproblémák állnak. Ennek megoldására a tavalyi 30 milliárd forintos után idén egy 50 milliárdos önerőprogram meghirdetését tervezi a kormány, ezzel is segítve a projektek beindítását. Emellett a szállítói előleg intézményének bevezetése, az egyszerűsödő eljárások, a csökkenő bürokrácia és az ügyfélközpontú rendszer is segíti a vállalkozásokat. A „bedöglött” programokról február 15-éig készít listát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és ahol kell – például nagyobb szennyvízberuházásoknál –, ott az állam fogja lebonyolítani a projektet, majd az elkészült beruházást visszaadja üzemeltetésre a pályázónak.
Átláthatóbb lesz a rendszer
Jelentős változás lesz ugyanakkor, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusnak már egy másfajta intézményrendszerrel vág neki a kormány. Lázár emlékeztetett, hogy azt ugyan még nem tudni, mennyi pénze lesz a következő hét évre Magyarországnak, de a kabinet minimum 6-7 ezer milliárd forinttal számol, amelynek felhasználását egy más intézményi keretben képzeli el. Így a forrásfelhasználást jelenleg irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) az lesz a dolga, hogy a következő két évben levezényelje a kifutó EU-s projekteket, az új pénzek esetében viszont már nem ennél a hivatalnál lesz az operatív vezetés. Arról még nem született döntés, hogy az NFÜ-nek milyen szerepe lesz, ha lezárulnak a 2007–2013-as periódusban indult programok. Az azonban biztos – folytatta az államtitkár –, hogy a 2014–20-as EU-költségvetésből Magyarországnak szánt források esetében az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás a tárcák felügyelete alá tartozik majd, ami a kormány tervei szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a rendszert. A lebonyolítást felügyelő koordinációs szervezet a Miniszterelnökség lesz – ismertette Lázár János.
A fő cél a gazdaságélénkítés
A fejlesztések irányát tehát a minisztériumok fogják meghatározni, az azonban minden tárcára érvényes központi elv lesz, hogy a pénzek 60 százalékát kell gazdaságélénkítésre fordítani, a maradék 40-et pedig infrastruktúraépítésre. Ugyanez az arány vonatkozik majd az összes forrás 10-15 százaléka felett rendelkező megyei önkormányzatokra is, azaz mindenkinek a munkahelyteremtést kell majd szem előtt tartania. A politikus szerint az új rendszer gyenge pontja a minisztériumok közötti harc lehet, mivel azonban a központi koordináció a Miniszterelnökség hatáskörébe fog tartozni, vita esetén ott mondják ki a végső szót.
