Volt titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként Boross Péter kitért arra: nem lehet felelőtlenül, hozzá nem értő módon nyilvánosságra hozni, hogy kik voltak ügynökök a pártállami rendszerben. Megjegyezte, a jogi szabályozás szerint csak közfunkciót betöltő emberek esetében lehet nyilvánosságra hozni 1989 előtti titkosszolgálati múltjukat, de azt, hogy mit jelent a „közfunkció”, nem határozták meg. Hangsúlyozta: nem mindegy, hogy ki miért lett ügynök, nem lehet egyformán megítélni azt, aki önös érdekből, előnyökért, önszántából jelentett, azzal, aki kényszer hatására tette mindezt, ugyanakkor azok eseteit, akik ügynökként másokat tönkretettek, a közvélemény elé kell tárni.
Felvetette: azt is meg kell fontolni, hogy ha az egykori ügynök már nem él, akkor utódaikkal ezt lehet-e közölni. Hozzáfűzte, a nemzeti emlékezet bizottsága, amely az ügynökmúlttal is foglalkozott volna, nem állt fel, és csak a sajtóból értesült arról, hogy ő lett volna a testület elnöke.
Boross Péter rámutatott: az Európai Unió az utóbbi években egyre több részletkérdés szabályozásába bonyolódott, ami miatt „abszurd egyensúlyzavar” mutatkozik a térségben, mert olyan ügyekbe szólnak bele, amiket nem kellene nekik észrevételezni eljárások formájában. Szerinte korai volt az euró bevezetése, mert előtte a tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikáit kellett volna egységesíteni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!