Januárban három időközi önkormányzati választást (Zebegény, Csehbánya, Pusztaszabolcs) és egy népszavazást (Gyömrő) tartottak. Zebegényben a polgármester mellett képviselőket is választottak, míg a másik két településen csupán az első emberre kellett voksolniuk az arra jogosultaknak. A mostani hónapot a korábbi időszakhoz hasonlóan a független jelöltek uralták, azonban feltűnt a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció is, de erről utóbb már szívesen lemondtak volna.
Összesen 6333 fő élhetett volna állampolgári jogával januárban, azonban csak 2827 fő jelent meg a szavazóurnáknál. Ez 44,64 százalékos részvételnek felelt meg, ami némileg alacsonyabb a korábbi hónapokban megszokottnál. A legnagyobb arányban a Veszprém megyei Csehbányán (79,27 százalék), míg Pusztaszabolcson csupán 39,76 százalék voksolt. Méreténél fogva az utóbbi városban tartott szavazás húzta vissza a részvételi arányt.
Baloldali bástyát nyert a Fidesz
Míg Zebegényben és Csehbányán csak független jelöltek szálltak ringbe, addig Pusztaszabolcson a parlamenti pártok is indultak. A voksolást a Fidesz támogatásával induló Csányi Kálmán nyerte, míg a DK-s Miklósi Péter a második helyre szorult. A vereséget követően azonnal megindult a háború a pártok között, mivel a Gyurcsány-párt szerint: ha a függetlenként induló, volt MSZP-s alpolgármester, Szőke Erzsébet visszalépett volna a javukra, akkor nem a kormánypárt nyer.
Ezt már nem fogjuk megtudni, de az jól látszik, hogy a szocialisták még helyi szinten sem szívesen támogatják kívülről a DK-t. Ennek több oka lehet, de vélhetően nem akarják magukkal egy szintre emelni őket, ami egy későbbi tárgyalás során jó hivatkozási alap lehet Gyurcsányéknak. A baloldali kudarc annak fényében még fájóbb lehet a parlamenti ellenzéknek, hogy a Fejér megyei település egészen a 2009-es Európai parlamenti választásig az MSZP stabil bástyája volt, és többször is fölényesen legyőzték a Fideszt.
Érvénytelenség Gyömrőn
Gyömrőn a Demokratikus Koalíció és az MSZP helyi szervezete, valamint a Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédő Egyesület (KIGYE) támogatásával gyűjtötték össze a megfelelő mennyiségű aláírást abban kérdésben, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn?” A referendumon csupán 18 százalék jelent meg, ami messze elmaradt a szükséges 50 százalékos érvényességi küszöbtől. Ami igazán nagy csapás volt a balliberális oldal számára, hogy míg a referendum kiírásához 2700 aláírást sikerült összegyűjteniük, addig csupán 1778-an szavaztak igennel.
Összességben a voksolások nem rajzolták újra a hazai politikai térképet és olyan tendenciát sem látni, ami komolyabb változásra utalna. Az jól látszik, hogy míg a Fidesz, az MSZP, a Jobbik az utóbbi hónapokban ért el sikereket ezeken a voksolásokon, addig a DK csupán pofonokba tud beleszaladni, míg az LMP meg sem próbálkozik az ezeken való indulással, ami később még nagyon visszaüthet.
