Újra szabad az út a bizniszegyházaknak

Az Alkotmánybíróság újabb veszélyes döntése következtében megnyílt az út azon szervezetek előtt, melyek egyházként milliós összegeket vettek el a magyar adófizetőktől.

A határozatot 13 alkotmánybíró írta alá, közülük öten – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária – különvéleményt fogalmaztak meg. A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszűnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-előkészítési folyamatban.

Bölcskei Gusztáv református püspök 2012 tavaszán egy interjúban hangsúlyozta: szerinte szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő. A püspök egy másik alkalommal azt hangsúlyozta, hogy a helyzet tisztázásra az egyházi intézményrendszer stabil fenntartása mellett azért is volt szükség, hogy ne lehessen egy egyház nevével visszaélni.

A 2011-ben elfogadott törvény szerint az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy alapcélként vallási tevékenységet végezzenek, tanításuk lényegét tartalmazó hitvallásuk és rítusuk legyen, tevékenységük ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy működése során ne vetődjön fel nemzetbiztonsági kockázat az egyesülettel szemben. További feltétel, hogy a szervezet legalább száz éve működjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon. Az elismert egyházak körét a parlament 2012. február 27-énbővítette: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. Akkor a Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítették egyházi státusukat, és egyesületként működhetnek, ha ezt kérelmezték.

Az elismert egyházak köréből olyan szervezetek maradtak ki, mint a Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza. A szervezet egy a 185, technikai számmal rendelkező magyarországi egyház közül, amelyeknek az adófizetők az szja-juk egy százalékát ajánlhatták fel – írta korábban a Magyar Hírlap. A fény lovagjai a 2008-as esztendő után e forrásból 1,603 millió forintot kaptak. Hozzájuk hasonló alakulat az Akia Egyház, mely fő feladatának „a földlakók rendben tartását és bolygónk egészségesebbé tételét” vallja. Célja a híveinek számítása szerint 2003. február 23-án elkezdődött „Új Kor kikényszerítette feladatok ellátása”, élén a vezérmagos áll. A Tiszta Lelkű Emberek Egyháza alapítói azonban „a Szent Szellemmel betelve és az Ő sugallatára úgy határoztak, elsődleges feladatuk az kell legyen, hogy embertársaikat a hit útjára vezessék”. A Metafizikai Hagyomány Centruma néven bejegyzett egyház – a honlapján fellelhető anyagok alapján – mind a kereszténységet, mind a modern tudományosságot olyan fekélynek tartja, amely ellensége a „fajnak” és az „ősi tudásnak egyaránt”. Bizonyos felekezetek a nemzetbiztonsági hivatal évkönyveiben is szerepeltek az elmúlt években, miközben – ahogy az feljebb is olvasható – a törvény feltételként szabja, hogy az adott egyesülettel kapcsolatban ne vetődjön fel nemzetbiztonsági kockázat.

Ismert, Jakubinyi Róbert, a milliárdos adócsalással és csempészettel megvádolt Egymásért Egy-Másért Alapítvány létrehozója is gondolkodott egyházalapításon a bankvásárlás és a politikai szerepvállalás mellett.

Az Alkotmánybíróság a múlt héten sem tétlenkedett, február 19-én április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. Az Ab határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a paragrafust. Rogán Antal szerint az alkotmánybírósági döntés joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket és a kommunizmus minden élő áldozatát vagy családtagjaikat. Mint fogalmazott: súlyos következményekkel járhat, ugyanis azt jelenti, hogy május 1-jétől szabadon lehet mászkálni az utcán horogkereszttel, vörös csillaggal vagy SS-jelvénnyel.