A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az Alkotmánybíróság (Ab) döntése – amellyel a testület szembement egy korábban hozott határozatával – súlyos következményekkel járhat, ugyanis azt jelenti, hogy május 1-jétől „szabadon lehet mászkálni az utcán” horogkereszttel, vörös csillaggal vagy SS-jelvénnyel.
Ez a helyzet így nem maradhat – jelentette ki a politikus, aki azt a kérdést tette fel az ellenzéki pártoknak – „különösen a szocialistáknak” –, most is azt gondolják-e, hogy ilyenkor sem lehet alkotmányt módosítani a helyzet megoldása érdekében.
Arra a felvetésre, hogy ezek szerint alkotmánymódosítással lehetne-e rendezni az ügyet, azt válaszolta: tanulmányozni kell a helyzetet, megoldást kell keresni, „a megoldás pedig, ha egy Ab-döntés születik, akkor nem nagyon gyökerezhet máshol, mint az alkotmányban”. Nyomatékosította egyúttal azt is, hogy az önkényuralmi jelképek között nem lehet különbséget tenni.
Mit vár a kormánytól a Munkáspárt?
A Munkáspárt szerint az Alkotmánybíróság keddi (Ab) határozata az első fontos lépés lehet afelé, hogy a vörös csillagot és a munkásmozgalom más történelmi jelképeit bárki szabadon viselhesse. A párt elnöksége az MTI-nek szerdán küldött közleményében üdvözölte az Ab határozatát, és közölte, azt várják, hogy az Országgyűlés olyan új törvényt hozzon, amely maradéktalanul garantálja az állampolgároknak ezt a jogát.
Jelezték ugyanakkor azt is, elfogadhatatlannak tartják, hogy az Ab döntése „megnyitja az utat a horogkereszt és más fasiszta jelképek nyilvános viselése előtt”. Azt várják a kormánytól, határozottan lépjen fel a fasiszta szerveződések minden formája ellen, és törvényben tiltsa be a fasizmus nemzetközi jogilag is tiltott jelképeit – tették hozzá.
Dolgozna az MSZP és a Jobbik is
Csak az emberi méltóság védelmében szükséges tiltani az önkényuralmi jelképek használatát - mondta az MSZP-s Bárándy Gergely szerdán újságíróknak az Alkotmánybíróság (Ab) előző napi döntését kommentálva. A szocialista politikus szerint már a jövő héten módosítani kellene a büntető törvénykönyvet. Kérdésre válaszolva az MSZP-s politikus azt mondta, már a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése után is fennállt a veszélye, most pedig szinte biztosra vehető, hogy sokan provokatív céllal vagy a későbbi, több ezer eurós kártérítés reményében tűzik ki valamelyik önkényuralmi jelképet.
Napokon belül saját megoldási javaslatot dolgoz ki a Jobbik az önkényuralmi jelképek használatával kapcsolatban – mondta Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese kérdésre válaszolva szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. Arra a kérdésre, nem fél-e a Jobbik attól, hogy a jövőben a rendezvényeiken horogkereszttel fognak megjelenni akár provokátorok, akár szimpatizánsok, Z. Kárpát Dániel azt válaszolta: nem tart attól, hogy a Jobbik rendezvényein „tömegesen hasonló jelenségek fordulnának elő”. Úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban „egyes baloldali és liberális körök egyfajta kettős mérce alkalmazásával mérlegelni kezdtek egy vörös csillag és egy általuk szélsőjobboldalinak tartott jelkép viselésének súlyossága között”, a Jobbik pedig ezt a kettős mércét teljes mértékben elutasítja.
A kisgazdáknak tetszik az Ab-döntés
A Kisgazda Polgári Szövetségpárt közleményben reagált a döntésre, amellyel egyetértenek. Ebben azt írják: a z önkényuralmi jelképekről folytatott parlamenti vita során álláspontjuk mindvégig az volt, hogy a szóban forgó jelképek tiltása nem eredményezhet az alkotmányba foglalt alapjog sérelmet. „Számunkra mindig is elfogadhatatlan volt, hogy történelmi kérdésekről büntetőjogi eszközökkel mondjunk véleményt, a vitákat le kell folytatni és meggyőző érveket kell helyes álláspont mellett felsorakoztatni” – írják a kisgazdák.
Az Alkotmánybíróság kedden április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az Ab határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a hírre úgy reagált: elfogadja az Alkotmánybíróság határozatát, de azt sajnálatosnak tartja, hogy május elsején bárki szabadon „menetelhet” majd sarló-kalapácsos jelvénnyel vagy vörös csillaggal a ruháján. A KDNP hangsúlyozza, hogy „a steril jogi szempontok” mellett az Ab-döntés társadalmi hatásait is figyelembe kell venni.
