Állhat a csillag, pöröghet a horogkereszt

Saját döntését dobta sutba az Alkotmánybíróság keddi határozatával, mely törli a Btk.-ból az önkényuralmi jelképek tilalmát. Április 30-ig új szabályozás kell, vagy horogkereszttel is lehet vonulni.

Miközben a honatyák kedden a parlamentben vitáztak a kommunista diktatúra bűneiről és a szabályozó törvény alaptörvénybe emeléséről, az Alkotmánybíróság (Ab) egészen meglepőt húzott. A bírák többségi döntéssel április 30-i hatállyal megsemmisítették az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust, mely évtizedek óta a büntető kódex részét képezte. A beadványt tevő azt kifogásolta, hogy a büntető törvénykönyv tiltja az ötágú vörös csillag viselését. A talárosok az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelmével indokoltak, illetve azzal, hogy az érvényben lévő szabályozás túl tágan határozza meg a büntetendő magatartások körét. Így viszont sérül a véleményszabadság és a jogbiztonság. A furcsa döntés kapcsán egy 2000-es és egy 2008-as határozatra kell, hogy felhívjuk a figyelmet.

13 évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság már vizsgálta a most kiebrudalt paragrafust, és azért hagyta helyben, mert véleménye szerint nem ütközik az alkotmányba. A testület akkor arra hivatkozott, hogy döntésével az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát követi. Hozzátették: Magyarországon élénken él az emberek emlékezetében az a rengeteg szenvedést, halált hozó ideológia, melyet az önkényuralmi jelképek viselői okoztak.

Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint az Ab döntése egybecseng azzal, amit a strasbourgi bíróság is kifogásolt a magyar tiltással kapcsolatban, miszerint az nem kívánja meg annak bizonyítását, hogy az önkényuralmi jelkép tényleges használata valóban önkényuralmi propagandának minősül-e, vagy sem.

Érdekesség, hogy hazánkban legalább 20 olyan per zajlik, vagy zajlott az elmúlt években, melyet tiltott jelkép viselése miatt indítottak, de a bírák sok esetben egymástól teljesen eltérő ítéletet hoztak. A Németországban és Angliában is oktató alkotmányjogász a „sokszínű” ítélkezés okát firtató kérdésünkre hangsúlyozza, az ellentmondásos bírói gyakorlat is érv az Ab-döntésben. Egyes esetekben ugyanis vizsgálták a diktatúrával való azonosulást, máskor viszont nem.

Az Alkotmánybíróság április 30-i dátumot tűzött ki a Btk.-n ejtett lyuk befoltozására, tehát szűk két hónap áll a törvényhozók rendelkezésére a munkához. Jakab András véleménye szerint az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatát ismerve ez nem tűnik megoldhatatlan feladatnak. Arról ugyanakkor nem hallani semmit, hogy az Ab az önkényuralmi jelkép viselete kapcsán mit szól a szigorúbb büntetéshez. A július 1-jén hatályba lépő új Btk.-ban az eddig szereplő pénzbírságot az elzárás váltja fel, de ha a taláros testület tényleg átfogóan kívánja rendezni a szabályozást, akkor elképzelhető, hogy a büntetési tétel is változhat.

2008-ban Vajnai Attila pert indított Magyarország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán több hazai bírói ítélet miatt. Öt évvel korábban, egy bejelentett rendezvényen a Munkáspárt akkori alelnöke jókora ötágú vörös csillaggal a mellén szónokolt egy rendezvényen, ami miatt a Pest Megyei Bíróság elmarasztalta, és egy évre próbára bocsátotta. 2005-ben a Fővárosi Bíróság is jogerősen elmarasztalta a kommunista politikust, 2011-ben pedig a Legfelső Bíróság is ugyanígy határozott. Vajnai a strasbourgi bírósághoz fordult, ahol úgy vélekedtek, hogy a Btk. 269/b szakasza – mely az önkényuralmi jelképek használatát szabályozza – ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ezért a politikus ügyében meghozott ítéletek jogellenesek voltak. Vajnai és jogi képviselője 2008-ban utólagos normakontrollt kért az ügyben, míg tavaly alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez.

2011-ben a Munkáspárt tiszteletbeli elnöke, Fratanolo János ügyében a Vajnaiéhoz igazodó ítélet született Strasbourgban. A határozat szerint bár a jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a kommunizmus múltbeli áldozataiban és hozzátartozóikban, viselője nem hordozza általa a diktatúra visszaállításának igényét. A magyar államnak egyébként az ítélet nyomán 4000 eurós kártérítést kellett leszurkolnia Fratanolónak, és 2400 eurós perköltséget Strasbourgnak. Az összeg jelenlegi árfolyamon számolva közel 2 millió forint.

A Vajnai Attilát képviselő Magyar György és Társai ügyvédi iroda a távirati irodának kedden azt írta, a jelképhasználatot csak akkor szabad tiltani, ha az egy önkényuralmi rendszer dicsőítését vagy valamely totalitárius eszmerendszer propagálását célozza. Vajnai és Fratanolo korábban azzal védekeztek, mint most Magyarék, vagyis a vörös csillag többes jelentést hordoz. Amellett, hogy a kommunizmus rémtetteire emlékeztet, a nemzetközi munkásmozgalom jelképe is, és a politikusok utóbbi jelentés értelmében tűzték fel. Ezzel szemben a horogkeresztnek nincsen olyan jelentéstartalma, amit egy az európai kultúrkörhöz tartozó demokratikus társadalomban el kellene tűrni.

Az érvelés minimum sántít. Ezzel az erővel, ha például valaki SS-jelvényt varr a mellénye vállpántjára, akár azzal is magyarázhatja tettét, hogy a szervezett katonai, félkatonai hadsereg és a fegyelem ideájában hisz – mindkét jelentéstartalom megállja a helyét a Schutzstaffel kapcsán. A horogkeresztes póló mellett hordója ugyanilyen csalafinta módon érvelhet.

A szimbólum, melyet már a világ egyik legősibb kultúrájában, Mohendzsó Dáróban is használtak, Tibetben a tűz és a teremtés istenének jelképe volt, a buddhisták számára a jó szerencsét jelenítette meg. Az ókori Hellászban gammakeresztként volt ismert. A görög építmények sokaságát díszítették ezzel az elemmel, Heinrich Schliemann Trója romjainak feltárásakor is találkozott vele. Horogkeresztes borítóval jelentek meg Kipling indiai történetei, de a brit Háborús Takarékossági Mozgalom is ezt a jelet választotta magának. A Harmadik Birodalom „megújította” a szvasztikát, szimplán elforgatta a tengelye körül. Miért ne pörgethetné ma vissza ugyanígy bárki, és tehetne mögé egyéb jelentéstartalmi magyarázatot? Nehéz lenne fogást találni rajta, hiszen az indoeurópai kultúrkör egyik legősibb jelképéről beszélünk. (Elég, ha csak Bácsfi Diána esetét felidézzük, aki pofonegyszerűen kerülte meg a törvényi előírást néhány éve: megváltoztatta a nyilaskereszt színeit, és kivette a közepéből a hungarizmusra utaló „h” betűt.)

Bár e sorok írója nem náci, a vörös csillagos munkáspárti érvelés ebből a nézőpontból semmiképpen nem állja meg a helyét. Másfelől azon is érdemes lenne elgondolkozni, vajon a kommunista diktatúra „erényeit és eredményeit” maximum a történelemkönyvekből ismerő strasbourgi döntnökök mennyire alkalmasak arra, hogy eldöntsék: csupán a vörös csillag viselése nem izgatja fel a totalitárius rendszerben felcseperedő magyarokat?