A miniszter – aki ajánlót írt a könyvhöz – egyedülállónak nevezte a Ma és Holnap Kiadó interjúkötetét, amely nyolc vallás gondolatait összegzi és a felekezetek közötti együttműködésre biztat a környezetvédelem terén akkor, amikor – mint mondta – meg kell küzdeni a klímaváltozás és a civilizációs túlterheltség következményeivel. Fazekas Sándor reményét fejezte ki, hogy további kiadványok is megjelennek e témában, illetve hogy mindenki hite szerint erőt tud a kötetből meríteni, bízva abban, hogy „megvannak közöttünk a közös pontok”.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke megállapította: „belepiszkáltunk a teremtett világ jó rendjébe, aminek a következményeit keservesen viseljük el”. A jelenleg tartó böjt egyfajta jó érelemben vállalt méregtelenítés, önkorlátozás, felelős hozzáállás, hogy „a teremtett világ javaival felelősen bánjunk” – mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy 2008 decemberében vetődött fel először az ökumenikus tanács ülésén, hogy vezessék be a teremtett világ ünnepét, amiből mozgalom lett, és sorra jelentek meg a teremtésvédelmi füzetek. Felhívta a figyelmet arra: többről van szó, mint egyszerű környezet- és természetvédelemről, mert mindannyian „teremtmények vagyunk, egy teremtett világ bizatott ránk, minden élőlényt ideértve”, ezért ennek a világnak olyan emberekre van szüksége, akik „teremtett társként élik meg küldetésüket”.
Beran Ferenc plébános, pápai káplán arról beszélt, hogy VI. Pál pápa az 1971-es szociális enciklikájában megállapította: a természet Isten ajándéka, amelyre vigyázni kell. Mint mondta, az egyház felhívja a figyelmet arra, hogy a teremtett világ önmagában véve érték, ajándék, ennek rendjébe pedig az embernek bele kell illeszkednie. Megjegyezte: „aki csak a profiton gondolkodik, az mindenkit legázol”, s most is ez a tendencia a világon. Utalt arra, hogy Ferenc pápa a szegények felkarolása és a világgal folytatott párbeszéd mellett az ember és a természet harmonikus kapcsolatát ugyanúgy fontosnak tartja, és ő is Isten ajándékaként tekint a világra.
Sölétormos Jenő, a Krisna-völgy alapítója, volt vezetője elmondta: a Krisna-tudatúak viszonya a fenntarthatósághoz egyedülálló, mert szerintük az ember környezettel való kapcsolatát „újra kell gondolni az alapoktól, az elejétől fogva”. Megemlítette, hogy 1993-ban vásárolták meg a somogyvámosi területet, amely „ökopolisszá” alakult, ökológiai lábnyomuk – ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez – a 60 százaléka a magyarországi átlagnak, somogyvámosi közösségük GDP-je viszont a másfélszerese.
Ming Lai, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház apátja azt mondta: arra törekednek, hogy minél szebb országot hozzanak létre, ebben pedig a felekezetek közötti együttmunkálkodásnak is nagy szerepe van.
