Hová tűnhettek a parlamenti pártok?

Magas részvételi arány és a független jelöltek teljes dominanciája jellemezte a februári időközi választásokat.

Hat időközi választást (Lénárddaróc, Kisrozvágy, Csurgónagymarton, Pázmánd, Révfülöp, Szabadszentkirály) és egy népszavazást (Óbarok) tartottak februárban, amelyek közül több esetben új helyi testületet is választottak. Ebben a hónapban januárhoz hasonlóan egyetlen 10 ezer főnél népesebb településen sem voksoltak, így a parlamenti pártok közötti erőviszonyokról nem tudhattunk meg többet. Természetesen az időközi megmérettetéseket most is a független jelöltek dominálták.

A hat időközi választáson összesen 3929 fő élhetett volna az állampolgári jogával, közülük 2605-en járultak az urnákhoz. Ez 66,3 százalékos részvételnek felelt meg, amely több mint 20 százalékkal magasabb aktivitást jelentett januárhoz képest. A legtöbben a Borsod megyei Lénárddarócon (90,11 százalék), míg a legkevesebben a Baranya megyei Szabadszentkirályon (51,93 százalék) szavaztak. A magas aktivitást jól mutatja, hogy három településen (Pázmánd, Kisrozvágy, Csurgónagymarton) is 70 százaléknál több volt a részvétel.

A februári voksolások egyik érdekessége volt, hogy sem a parlamenti pártok, sem az országház falain kívül lévő alakulatok nem indítottak jelöltet. A korábbi hónapokban mindig előfordult, hogy valamelyik párt ringbe szállt egy-egy kis településen, ráadásul több esetben sikerrel is jártak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy tendenciaszerű lesz-e a pártok még nagyobb arányú kiszorulása a falvakból, de arra az év hátralévő részében sem lehet számítani, hogy jelöltjeik nagy arányban tűnnek majd föl.

Az időközi választások közül a pázmándi körül forrtak leginkább az indulatok, ahol minden eszközt bevetettek a későbbi győztes ellen. – Folyamatosan lelki nyomás alatt tartottak mindannyiunkat, de előfordult, hogy ismeretlenek még ennél is tovább merészkedtek – mondta el korábban Magyar Nemzetnek Virányiné Reichenbach Mónika, aki független polgármesterjelöltként indult a pázmándi időközi választáson. A jelölt hozzátette: a kampány végén valakik megpiszkálták az autóját, és tönkretették rajta a féket, előtte ellopták a kerékpárját. Végül a lejáratókampány totálisan megbukott, mivel Virányé a voksok közel 52 százalékával diadalmaskodott.

A korábbi évekkel szemben a Fejér megyei Óbarokon sikeres népszavazást tartottak, ahol 55,59 százalék jelent meg az urnáknál. A szavazók 74,32 százaléka elutasította, hogy Nagyegyháza néven egy új település váljon le Óbarokról. Mint ismert januárban Gyömrőn tartottak érvénytelen voksolást, ahol arról kérdezték a lakosokat, hogy nevezzenek-e el Horthy Miklósról közterületet. Egyébként 2012-ben és 2011-ben is csupán egy érvényes népszavazást tartottak Magyarországon.

A februári választások alapvetően a magas aktivitásról maradnak emlékezetesek, ami erőteljesen cáfolja, hogy az embereket nem érdeklik a közéleti kérdések. A független jelöltek 100 százalékos fölénye mindenképpen meglepetéssel szolgált, de mivel egyetlen nagyvárosban sem tartottak választást, így ez bizonyos értelemben papírformának tekinthető.