Az államfő a Romnet.hu hírportálon közzétett ünnepi üzenetében úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek is azzal válnak a politikai nemzet részeivé, ha megőrzik értékeiket, és azokkal gazdagítják a közösséget, ezért üdvözli és bátorítja mindazokat a kezdeményezéseket és erőfeszítéseket, amelyeket a hazai kisebbségek gazdag kultúrájuk megőrzéséért és hagyományaik megújításáért tesznek.
„A hazai cigányság, az évszázadok óta velünk élő roma közösségek mindig is osztoztak politikai nemzetünk sorsában. Volt, amikor együtt harcoltunk szabadságküzdelmeinkben, és volt, amikor együtt szenvedtük meg a világháborúk véráldozatait vagy a diktatúrák kegyetlen elnyomását. Sorsközösségünk kétségbevonhatatlan. Múltunk a jövőben is összeköt majd minket – írta a köztársasági elnök. – Ugyanakkor újra meg újra ki kell mondani azt is, hogy aki egy másik embert vallása vagy származása alapján hátrányosan megkülönböztet, ellene uszít vagy aljas indulatokat gerjeszt, az önmagát zárja ki politikai nemzetünkből.”
Az emberi erőforrások minisztere szerint fontos, hogy megmutassák a cigány kultúra szép arcát, és megüzenjék minden „jó szándékú magyarnak”: a romák itt vannak, ilyenek is, ezért ne azonosítsák őket a rossz hírekkel, előítéletekkel.
A kormányváltás óta mintegy 36-37 ezer munkanélküli romát sikerült visszavezetni a munkaerőpiacra – mondta korábban Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke.
Áder utalt arra, hogy a romák jelentős része olyan nyomorúságos körülmények között él generációk óta, hogy számukra már-már lehetetlennek tűnik kitörni a szegénység ördögi köréből, de egyetlen kiszolgáltatott helyzetben élő ember mellett sem lehet becsukott szemmel elmenni, meg kell erősítenünk bennük a hitet, hogy bármilyen elkeserítő is a helyzetük, nem tekinthető reménytelennek.
Az államfő szerint segíteni, bátorítani kell a reményvesztetteket és hitetlenkedőket, hogy megértsék, a boldogulás legelső feltételét a tanulás, a gyermekek iskoláztatása jelenti, mert Magyarországnak szüksége van az ő tehetségükre, tudásukra, álmaikra, társadalmunknak pedig segítenie és bátorítania kell őket a boldogulásért tett erőfeszítéseikben.
A romák világnapja alkalmából megfogalmazott üzenetében a köztársasági elnök a Romnet.hu oldalon olvasható dokumentum szerint azt írta: „együtt osztozzunk abban a büszkeségben, amit mindazok teljesítménye jelent Magyarország számára, akik roma származású művészként, tudósként, sportolóként vagy saját szakmájuk elhivatott képviselőiként járultak hozzá közös értékeink gyarapításához”.
A romák első világkongresszusát 1971-ben Londonban tartották, ezen a küldöttek elfogadták a cigány nép szimbólumait, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át nemzetközi romanapnak nyilvánították.
„A nemzetközi romanap minden évben lehetőséget ad a roma kultúra megünneplésére, valamint a romák és a többségi társadalmak több évszázados közös történelme előtti tiszteletadásra. Ám ez az ünnep egyben kötelesség is, hogy számba vegyük a nemzetközi romanap megalapítása óta eltelt negyed évszázad alatt elért eredményeket” – fogalmazott Járóka Lívia fideszes EP-képviselő és Joseph Daul néppárti frakcióvezető.
„Abból a célból, hogy áthidaljuk az egyik legnagyobb szociális szakadékot Európában és orvosoljuk az emberi jogok sérelmét, a magyar uniós elnökség a néppárti frakció támogatásával 2011-ben útnak indította az első uniós szintű kezdeményezést a romák társadalmi befogadására. A Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Európai Keretrendszere azon a meggyőződésen alapszik, hogy a romák társadalmi–gazdasági integrációja lehetséges, kívánatos és szükséges a közös jövőnk szempontjából, az európai néppárti képviselőcsoport pedig továbbra is mindent megtesz ezért a célért” – szögezte le Joseph Daul.
„Szívből remélem, hogy a keretstratégia felülemelkedik majd korai gyengeségein, hiszen a Romaintegráció Évtizede Program egyértelmű és kiábrándító kudarca után jóvátehetetlen hiba volna hagynunk a keretstratégiát felületes látszatintézkedéssé lefokozni, miközben a romák egy újabb generációját veszítjük el, amely egyre súlyosabb társadalmi kirekesztéssel néz szembe. Az unió alapvető működését is próbára tévő gazdasági válság idején pedig fokozottan szükséges elmozdítanunk a sérülékeny és kirekesztett közösségek jogérvényesülésének útjában álló akadályokat” – emelte ki Járóka Lívia, az európai romastratégia jelentéstevője.
„A kontinens legsérülékenyebb kisebbségét sújtó szörnyű életkörülmények javítása erkölcsi parancs az értékek uniója számára. De ezenfelül a tömeges és tartós munkanélküliséggel érintett romák társadalmi–gazdasági integrációja hatalmas lehetőséget jelent gyengélkedő gazdaságaink fejlesztésére. Az Európai Néppárt elkötelezett a romák társadalmi befogadásának előmozdítása iránt az érintettek közötti széles körű és állandó partnerségének kiépítése révén, és ezen keresztül egy befogadóbb és virágzóbb Európa felépítése iránt” – hívta fel a figyelmet Járóka Lívia és Joseph Daul.
