A négy különböző színű szavazólapon az alábbi négy kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon? Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön? Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását? Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?
Nyíkos Sára jegyző közlése szerint a referendumra húsz szavazókörben a több mint 24 ezer lakosú település 19 567 választópolgárát várták, de az első összesítés alapján csak 6410-en voksoltak, ami 32,76 százalékos részvételnek felel meg. Mivel az érvényességi küszöb 50 százalék plusz egy fő, a népszavazás érvénytelen, s így eredménytelen lett. Az egyes kérdésekre adott válaszok tekintetében mind a négy témában elsöprő volt az igenek száma – tette hozzá a jegyző. Mint mondta, az első kérdésre – amely a Pest megyétől való elválást, illetve a Bács-Kiskunhoz való csatlakozást firtatta – a referendumon megjelentek 88 százaléka válaszolt igennel.
A népszavazás érvénytelensége miatt az átcsatolásról dönteni hivatott Országgyűlést semmi sem kötelezi a „népakarat” figyelembevételére. A nagykőrösi képviselő-testület április végi ülésén határoz majd arról, hogy a történtek ellenére felterjeszti-e a megyeváltási kezdeményezést.
A másodikként feltett, a több munkahely létesítésével kapcsolatos kérdésre a népszavazáson megjelentek 96,94 százaléka, a helyi konzervgyár újraindításáról szóló kérdésre a voksolók 92,5 százaléka, a segélykeret munkahelyteremtésre való fordításához kapcsolódó kérdésre pedig a válaszadók 90,76 százaléka felelt igennel. A referendum érvénytelensége miatt az egyetértő voksok jogilag semmire sem kötelezik a képviselő-testületet – tette hozzá Nyíkos.
A legmarkánsabb, azaz a megyeváltásra vonatkozó kérdés kapcsán Czira Szabolcs fideszes polgármester korábban azt közölte, hogy bár a helyieket foglalkoztató másik három üggyel összevont referendumot a képviselő-testület nyolc fideszes tagja kezdeményezte, sokak régi óhaja teljesülne, ha a település – egyben járási székhely – megyét váltana. Ennek fő oka, hogy a Budapesttel közös közép-magyarországi régióhoz való besorolásuk miatt a szükségesnél lényegesen kevesebb uniós forráshoz jutnak hozzá. A munkahelyteremtés, illetve a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös – hangsúlyozta a polgármester. Szerinte a dél-alföldi régióba, például a Nagykőröstől csupán 15 kilométerre fekvő Kecskemétre sokkal szívesebben viszik a pénzüket a nyugati befektetők, mint a közép-magyarországi régió fővárostól távolabb eső területeire.
