Bajnaiék csak a rombolásban tudnak egyetérteni?

Egyre többen állnak ki a rezsicsökkentés mellett, de a baloldal és az unió is rossz szemmel nézi a tehercsökkentést. Bajnaiék ugyanakkor különös harcot vívnak az ellenzéki táboron belül. Orbán Viktor elárulta, mire a legbüszkébb. Az MNO heti összefoglalója.

Már több mint másfél millió ember írta alá a Fidesz által a rezsicsökkentés megvédéséért indított aláírásgyűjtő íveket – jelentette be kedden Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az akció tovább folytatódik, és keddtől az interneten a gyengénlátók számára készült aláírás-gyűjtési ív is elérhető, valamint a Facebookon promóciót indítottak az gyűjtés népszerűsítésére. A kormány a rezsicsökkentést egyik fő feladatának tekinti, hogy így csökkenjenek a lakosság terhei, azonban az ellenzéki oldalról folyamatos támadások érik ezt a célkitűzést. Bajnai Gordon, az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért szövetség vezetője többször hangoztatta már, hogy leszámolna a tehercsökkentéssel. Bajnai és Mesterházy Attila MSZP-elnök szövetségkötése rezsiellenes koalíciónak is felfogható, hiszen Mesterházy a héten még Brüsszelben is azt hangoztatta, hogy Orbán Viktor rendszerének minden elemét atomjaira kell zúzni.

Ennek függvényében adódik a kérdés, milyen motivációk állnak Mesterházy nyilatkozata mögött, különösen egy olyan időszakban, amikor hazánk mindent megtesz, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, ennek ellenére számos kritika éri egyes uniós politikusok részéről. A Tavares-jelentésre például érdemben nem is reagált az MSZP-elnök, mondván az Orbán-rendszerről szól. A szocialisták vezetőjének azért is sajnálatos a nézőpontja, mert az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának jelentéstevője arról ír értékelésében, hogy nagy a kockázata annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit, ezért vizsgálat elindítását helyezi kilátásba. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint Brüsszel a bankok és a multik érdekeit próbálja érvényesíteni, hiszen figyelemre méltó, hogy a magyarellenes hangok a rezsicsökkentés folyamatának beindulásakor erősödtek fel, amely szintén olyan intézkedés, amellyel a lakosság, és nem a multicégek számára biztosítanak könnyítést.

Úgy tűnik tehát, bizonyos kérdésekben nagy az egyetértés Bajnai és Mesterházy között, de ahogy az már hosszú ideje látszik, speciális harctér bontakozik ki a baloldalon. A kormányfőjelölt személyét illetően Mesterházy eddig mindig kikerülte a kérdést, de a héten Bajnaiék már nem bírták tovább. Az E14–PM egyértelműen hangot adott annak az elképzelésének, hogy ők adják azt a jelöltet, aki szembeszállna Orbán Viktorral a jövő évi választáson. A volt miniszterelnök vezette Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választói szövetségbe közben egyre többen lépnek be a több botrányos megmozdulást szervező Hallgatói Hálózatból.

A Demokratikus Koalíció izgatottan követi a fejleményeket, de egyelőre homály fedi, nekik milyen szerep juthat a nagy összefogásban. Bajnainak amellett, hogy a miniszterelnök-jelöltséget óhajtja, és ennek elfogadását várja el az MSZP-től, Gyurcsánnyal kapcsolatban vannak kifogásai, és általában kerüli a DK szerepével kapcsolatos kérdések érdemi megválaszolását.

Bajnai nemcsak Gyurcsánnyal nem foglalkozik szívesen, a Hajdú-Bét csődjéért sem érzi magát felelősnek, pedig azután, hogy az általa vezetett Wallis lett a cég többségi tulajdonosa, tönkrement a cég, és ellehetetlenült nagyon sok baromfitenyésztő. Eközben a kormány döntése értelmében valószínűleg nyár elején megkezdődhet a Hajdú-Bét csődje miatt kárt szenvedetteknek szánt mintegy 200 millió forint kiutalása.

Orbán Viktor hétfőn Győrben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének rendezvényén úgy vélekedett: a jelenlegi ciklusban 25 olyan dolgot ért el miniszterelnökként, amire feltétlenül büszke, említve egyebek mellett a rezsicsökkentést, a nyugdíjak reálértékének emelését, a minimálbér emelését, az országgyűlési képviselők számának megfelezését, a szülés után visszatérő anyák munkavállalásának segítését, a munkahelyvédelmi akciótervet, az újra hároméves gyest, az államadósság csökkentését, a hiány mértékének leszorítását, a családi adózást, a horribilis végkielégítések megadóztatását, az Erzsébet-programot, az őstermelők támogatását, a három csapás törvényét, az önkormányzati adósság átvállalását, a devizahitelesek megsegítését, a magyar föld védelmét és az uniós költségvetésből nyert 51 ezer forinttal nagyobb fejkvótát a 2014 és 2020 közti költségvetési időszakra.

A Cigányügyi Egyeztető Tanács alakuló ülésén azt hangsúlyozta: Magyarország jobban teljesít, de még messze van attól, hogy az ember elégedett lehessen vele.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a nemzetközi sajtó egyoldalúan számolt be a napokban Budapesten tartott Zsidó Világkongresszusról (WJC): míg az Orbán beszédét ért kritikákról 42 cikk számolt be, addig Ronald S. Lauder WJC-elnök bocsánatkérését mindössze 7 külföldi portál ismertette. Lauder azt kifogásolta, hogy a kormányfő beszédében „nem adott megfelelő biztosítékot arra, hogy egyértelmű választóvonalat húzott volna kormánya és a szélsőjobboldal közé”. Majd a tanácskozás végén elnézést kért, miután „tudomására jutott”, hogy a miniszterelnök korábban egy izraeli lapnak azt mondta, hogy a Jobbik veszélyt jelent a demokráciára, megsérti az emberi jogokat.

Július 1-je után kiderül, hogy történtek-e visszaélések a trafikpályázatoknál, mivel nyilvánosságra hozzák, hogyan döntött a trafikok sorsáról a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában jelentette be, hogy a szerződések megkötése után nyilvánosak lesznek a trafikpályázat szempontjai, így mindenki meggyőződhet az igazságról, s megerősítette azt is: állnak a vizsgálatok elé.

Annak ellenére, hogy a koncessziókon mind bal-, mind pedig jobboldali kötődésű emberek egyaránt nyertek, a pályázatok elbírálása kapcsán komoly csörte bontakozott ki. Szinte mindennap nyilvánosságot kapott valamelyik oldal véleménye, illetve vélt vagy valós információk az üggyel kapcsolatban. A HVG például csütörtökön közölt egy cikket, mely szerint hangfelvétel bizonyítja, hogy a szekszárdi fideszes városvezetés egyeztetett a dohányboltokra pályázókról. Horváth István polgármester minderre pénteken reagált, és kijelentette: nincs szó törvénytelenségről a pályázatokkal kapcsolatban.  A város közgyűlésének Fidesz-frakciója nem frakcióülésen, hanem „nem formális egyeztetésen” beszélt a helyi pályázókról.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki a trafiktörvény fő szorgalmazója volt, egy a héten közölt interjújában hangsúlyozta: az volt a lényeg, hogy a multiktól magyar vállalkozásokhoz, lehetőleg kisvállalkozásokhoz kerüljön a dohányárusítás joga”. Felvetette azt is, szerinte a Philip Morris dohányipari multi állhat a dohánybolti koncessziók kiosztása körüli botrány mögött, a cégnek ugyanis súlyos érdeksérelmet okozott az átalakítás.