A megegyezéses válást – nemzetközi minták alapján – a nyolcvanas évek közepén vezették be Magyarországon. A házastársak közös indítványa azért praktikus, mert kulturáltabb távozást tesz lehetővé: megegyezés esetén ugyanis a perben nem kell bizonyítani, milyen okok, esetenként botrányos jelenetek vezettek a szakításhoz, ki, miképpen viselkedett az együttélés időszakában. Három évtizede ezért a bíróságnak nem kell külön meggyőződnie arról, hogy a kapcsolat helyrehozhatatlanul megromlott, ezt a közös megegyezés önmagában bizonyítja. A megegyezéses váláshoz ugyanakkor jelenleg is szükséges, hogy – a bontás kérelmezése mellett – a válni szándékozók egyetértésre jussanak a közös lakás használatáról, a házastársi tartásról, a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról, a gyermektartásról és – az ingatlan vagyon kivételével – a házastársi közös vagyon megosztásáról. Ez egyebek közt azt jelenti, hogy a megegyezéses perben a házas felek szétoszthatják egymás közt a használati tárgyakat, az autót, a televíziót, a bútorzatot, a háztartási felszereléseket. Az ingatlan közös tulajdonjogának megszüntetéséről – már a házasság felbontását követően – külön egyezhetnek meg, vagy a kérdésről vagyonjogi perben dönt a bíróság.
Az új Ptk. családjogi könyvének jövő márciusi hatálybalépése után részben megváltoznak a feltételek: a válni készülő házaspároknak a gyors ügyintézéshez a vagyonmegosztásról már nem kell egyezséget kötniük. A közös vagyon megosztása akár a bontóper után is megtörténhet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, Szeibert Orsolya a Magyar Nemzetnek felidézte: a jogalkotók abból indultak ki, hogy a vagyoni viszonyok mostanára bonyolultabbá váltak. Értékpapír, üzletrész ugyanúgy közös szerzemény lehet, mint a bútor vagy az ingatlan, esetleg a gazdasági társaságokban fennálló tagság, a vagyoni értékű jog és az ehhez kapcsolódó kötelezettség. A törvényhozók úgy vélték, ilyen körülmények között a gyors és meggondolatlan egyezségkötés csak növelné az utólagos vagyoni viták számát, illetve túlzottan hátráltatná az erősen megromlott kapcsolatok felszámolását.
(Jakubász Tamás–Kulcsár Anna)
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
