Teljesítették a januárban tett ígéretüket: a diákok, pedagógusok tízezrei semmit sem vettek észre a köznevelés jövőjét alapvetően meghatározó változásból, hogy az iskolák fenntartása az önkormányzatoktól az államhoz került – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Hozzátette, hogy ugyanakkor sok helyen már az elmúlt félévben megtapasztalták a nagyobb állami felelősségvállalás előnyeit. Példaként említette, hogy az új feladatmegosztásnak köszönhetően több intézményben javult az iskolák szakos ellátottsága és felszereltsége, például Baranya, Pest, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megyék tankerületeiben. A kisiskolák – ahol a fenntartás mellett a működtetésről is az államot megtestesítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) gondoskodik – „szinte csodaként élték meg”, hogy rezsiköltségüket határidőben rendezték, s hogy a szükséges eszközök beszerzése, pótlása sem okozott senkinek fejfájást. A karbantartásra is jutott pénz. Vagy például Komárom-Esztergom Oroszlány kistérségi iskoláiban a Klik úszásoktatást, gyógytornát biztosított.
Az azonnali intézkedést igénylő esetekben is egyszerűbben mentek a dolgok, az ügyintézés gyorsabbá, rugalmasabbá vált az állami fenntartásba vételt követően, és a szakmai munkaközösségek együttműködése is szorosabbá vált a tankerületekben. Több intézménytől jelentették, hogy mérhetően javult a szakmai munka színvonala -– sorolta az államtitkár az első eredményeket. Megjegyezte, hogy ilyen óriási szerkezetátalakítás során természetes, hogy óhatatlanul voltak és vannak zökkenők. Hozzáfűzte: az intézményvezetőkre, tankerületi igazgatókra többletfeladatok hárultak, ám a tanárok munkáját nem akadályozta az átszervezés.
A pozitívumok között említette, hogy évtizedek után pontos képet kaphatnak a köznevelésről, felmérhetők a hiányok, a munka átláthatóvá és tervezhetővé válik. Nem utolsósorban segíteni tudnak, ahol szükség van rá. Ez bebizonyosodott az általános iskolai beiratkozásoknál is: az először készülő országos összesítésnek és állami beavatkozásnak köszönhetően április 30-áig minden gyereknek helyet találtak, míg ez a korábbi években sokszor augusztusig is elhúzódott. Megjegyezte: a Klik működésében, személyi összetételében még lát gyenge pontokat, amelyeket korrigálni kell. A gépezet azonban jól beindult, gördülékeny együttműködés van a központ és a minisztérium, valamint a tankerületek és az önkormányzatok között – közölte.
Azt is örömmel nyugtázta, hogy a tanév másik újdonsága, a mindennapos testnevelés sikeresen startolt, sok elismerést kaptak a szülőktől, tanároktól, egészségügyi szakemberektől. Mint mondta, a következő tanévben gyerekek újabb tízezrei tapasztalhatják meg a mindennapos mozgás örömét. Hangsúlyozta: lesz elegendő testnevelő tanár, és az állam 13,5 milliárd forintot fordít az Új Széchenyi Terv pályázati pénzeiből tornatermek, sportudvarok építésére, bővítésére. Igaz, ahol a létesítmények még szűkösek, továbbra is szükség lesz a pedagógusok legendás leleményességére – tette hozzá.
Sikertörténetnek nevezte a Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek megalkotását. Kifejtette: ez utóbbiak összes oldalszáma meghaladja a 11 ezret. Ez az alapja a megígért tartalmi megújításnak, amely biztosítja, hogy az ország minden pontján megszerezhetik a gyerekek az egységes, de szükség szerint differenciált tudást és képességeket. Szeptembertől az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon már új tankönyvekből tanulhatnak a diákok – mondta. Jelezte: a szükségszerű tartalmi felülvizsgálatot ötévente el fogják végezni.
A köznevelési államtitkár összegzése szerint jól haladtak azoknak a szabályoknak a megalkotásával, amelyek elengedhetetlenek a következő tanév megújult rendszerben történő megkezdéséhez. Érzékelhető eredményei vannak a kormány három évvel ezelőtt nyilvánvalóvá tett kezdeményezéseinek és intézkedéseinek, amelyeknek célja, hogy az országban, így az iskolákban is ismét rend legyen. Láthatóan csökkent az igazolatlan hiányzások száma és az iskolai agresszió mértéke – jelentette ki.
A köznevelési államtitkár korábban beszélt arról, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetése és a vele járó anyagi felemelkedés immár a küszöbön van. Hoffmann úgy látja: biztató jel, hogy a Klebelsberg tanulmányi ösztöndíj meghirdetése után jelentősen megnőtt a tanári pályára jelentkezők száma.
Balog is így látja
Soha nem álltunk még ilyen közel a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pedagógusnap alkalmából tartott ünnepi köszöntőjében Budapesten. Navracsics Tibor pedig azt emelte ki a Pedagógusok a kistelepülésekért-díj átadó ünnepségén Veszprémben, hogy történelmünk során akárhányszor a magyar nemzetnek újra talpra kellett állnia, a pedagógusokra kellett számítania.
Hoffmann Rózsa a pedagógus-életpályamodell szeptemberi indulására egyre javuló esélyeket lát, erre szerinte három-négy hét múlva egyértelmű válasz adható. Összkormányzati szándék a modell elindítása annak minden elemével, az új munkaidő-szabályozással, a minősítéssel és a jelentős, átlagosan 40 százalékos béremeléssel – jelentette ki az államtitkár, aki úgy fogalmazott: „hiszek az új pedagógus-életpályamodellben”.
A köznevelésért felelős államtitkár egyes érdekvédelmi szervezetek pedagógusnapi demonstrációját a kezdeményezők kudarcának nevezte, és utalt arra, hogy a több hetes szervezés és különböző csoportokkal történő összefogás ellenére „mindössze 300-400-an vettek részt” rajta. Álláspontja szerint ez is azt igazolja, hogy a megújulást ellenzőknek nincs komoly támogatottságuk, hiteles tehát a Századvég Alapítvány felmérésének eredménye, amely szerint a társadalom többsége egyetért a köznevelés átalakításának irányával és legfontosabb intézkedéseivel. A tüntetést szervező tömörülés elég régóta egyértelmű politikai akciókat folytat, megnyilvánulásaik kétséget sem hagynak afelől, hogy nem szakmai érvek motiválják őket – közölte. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: a pedagógustársadalom nagy része tudja, hogy az átalakulások az ő és a gyermekek érdekeit szolgálják.
Hoffmann Rózsa megerősítette, nem terveztek és terveznek pedagógus-elbocsátásokat. Ugyanakkor az iskolarendszernek igazodnia kell a csökkenő gyermeklétszámhoz. Néhány héten belül meglesznek az egyes megyékre, tankerületekre és intézményekre lebontott adatok, hogy hol mennyi pedagógusra van szükség a következő tanévre. Az előzetes kalkulációk szerint számuk nagyságrendileg megegyezik az idei tanévivel.
A pedagóguskart ért kritikák – szavai szerint – nem lepték meg, számított rá. A jövőre létrejövő kar „az egységességet, szervezettséget és a hivatás presztízsének emelkedését szolgálja” – mondta, hozzátéve: a kar által megalkotandó etikai kódex sok évtizedes hiányt pótol. Nem fenyegető eszköz, hanem „olyan, mint a lelkiismereti KRESZ”, be kell tartani, különben kár vagy baj származik a helytelen cselekedetekből. Szerinte aki azt állítja, hogy a pedagógusoknak hivatásuk gyakorlása során nem elfogadott morális szabályok szerint kell eljárniuk, az lényegében azt mondja, hogy egy tanár azt csinálhat, amit akar. Ez pedig ellentétes a gyermekek, a szülők, végső soron a pedagógusok érdekeivel.
A szeptember 1-jétől induló hit- és erkölcstanoktatást érintő egyházi észrevételeket „jó szándékú, sürgető fellépésnek” nevezte. Mint mondta, a történelmi egyházakkal folyamatos az egyeztetés a finanszírozásról és egyéb kérdésekről is a tárcaközi bizottságokban. „Haladunk, és rövidesen minden szükséges döntés megszületik” – jelentette ki, hangsúlyozva: az egyeztetéseken az az alapelv, hogy az egyházak ugyanolyan támogatást kapjanak, mint az állami intézményfenntartók. Így az nem fordulhat elő, hogy különbség legyen az óradíjakban, vagy hogy az erkölcstankönyvet ingyen kapják azok a diákok, akiknek térítésmentesen jár, míg a hittankönyvet nem.
Jelezte azt is: beiratkozáskor a gyerekek valamivel több mint fele a hit- és erkölcstant választotta. Összességében úgy látja, a köznevelés megújítása nyomán igazságosabb, eredményesebb, átláthatóbb rendszer jön létre. Minden egyes intézkedés a gyermekekért történik – emelte ki.
