Mérföldkőhöz érkeztünk, Orbán számot vetett a múlttal

A kormányfő értékelt, az Európai Bizottság döntött: vége lehet a túlzottdeficit-eljárásnak. Az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán újabb hangfelvétel került elő. Az MNO heti összefoglalója.

Ha egy ország nehéz helyzetben van, akkor is meg kell őriznie méltóságát, az elmúlt három évben kihúztuk az országot a gödörből, amelyet ellenfeleink sem tagadnak – mondta el Orbán Viktor a Századvég által rendezett konferencián, ahol a kormány elmúlt három évét értékelte. A kormányfő összegezte a kabinet eredményeit, melyek között mérföldkövet jelent a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére tett javaslat.

Az Európai Bizottság a héten tudatta: úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya. Az Európai Bizottság mélyelemzése szerint Magyarországon csökkent a külső egyensúlyhiány. Annak köszönhetően, hogy az ország kilenc év után kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, kedvezőbb befektetői megítélés alá eshet, és egy éven belül fel is minősíthetik az országot a hitelminősítők.

Varga Mihály a híreket úgy értékelte: ezzel a döntéssel az unió elismerte Magyarország teljesítményét. A nemzetgazdasági miniszter emellett azt hangsúlyozta: a kormány elsősorban nem azért akarta az államháztartás hiányát csökkenteni, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, hanem mert meggyőződése, hogy az adósságot csökkenteni kell, és arra kell törekedni, hogy az ország képes legyen finanszírozni magát. A héten egyébként számos gazdasági mutató javulást jelzett hazánkat illetően.

Orbán egy csütörtöki interjúban is kitért a túlzottdeficit-eljárásra, és elmondta: az azért volt rossz Magyarország számára, mert folyamatosan azzal fenyegettek bennünket, ha nem azt csináljuk, amit Brüsszel mond, akkor elveszik azt a pénzt tőlünk, ami egyébként a mienk és jár nekünk. Ugyanitt beszélt arról is, hogy hosszabb távon elképzelhetőnek tartaná a 9 százalékos személyijövedelemadó-kulcsot, de hangsúlyozta, Magyarország még nem elég erős az szja-csökkentéshez. A kormány be szeretné vezetni a reklámadót, trafikügyben pedig arra számít a miniszterelnök, hogy néhány hónap múlva mindenki elismeri, jobb az új rendszer.

Orbánt egyébként pénteken kitüntette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dohányzás visszaszorításáért tett erőfeszítésekért. Június 6-tól pedig magyarul is olvasható lesz a miniszterelnökről írt könyv Igor Janke lengyel konzervatív újságíró és blogger tollából.

Az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos fejlemények tovább gyűrűztek a héten. A Magyar Nemzet pénteken számolt be arról, hogy Rózsa-Flores Eduardo egy 2008-as hangfelvételen beszél arról, hogy Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc tanácsadói köre áll az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött. A férfi lényegében ugyanazt az eseményláncolatot vázolta fel, mint Glemba Zoltán, aki Laborc Sándornak, a polgári elhárítás vezetőjének számolt be – ugyancsak 2008-ban – a tudomására jutott, az őszödi beszéddel kapcsolatos információkról, mielőtt találkoztak volna Portik Tamással, a hazai alvilág egyik meghatározó figurájával.

Vagyis nem Gyurcsány Ferenc belső ellenzéke, hanem maga a szocialista párt szűk vezetése – a kormányfő tudtával – hozta nyilvánosságra a 2006-os balatonőszödi szónoklatot Rózsa-Flores Eduardo szerint, aki maga is részese volt a beszéd terítésének. Szilvásy György – akit az UD Zrt.-ügyben már hivatali visszaéléssel is vádolnak – azt mondta, hogy semmi köze nincs a beszéd kiszivárogtatásához. Közben a Hír TV Célpont című műsorából kiderült: nem kizárt, hogy Gyurcsány Ferenc az MSZP belső ellenzékének puccskísérletét sejtette meg és próbálta megelőzni az őszödi beszéd kiszivárogtatásával.

Szabó Bálint, a Demokratikus Koalíció politikusa volt, aki az ügy kapcsán elsőként állt elő egy – egyre kevésbé hihető – verzióval, miszerint 2006 nyarán három akkori vezető szocialista politikus – Katalin, Imre, Ferenc – hozta nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét. Az ügyről szóló nemzetbiztonsági vizsgálat eredményét Bajnai Gordon is ismeri, azonban nem hajlandó felfedni, mi történt. Kovács László, az MSZP egykori elnöke sem hagyta szó nélkül a fejleményeket: a Hír Televízió Versus című műsorában kijelentette, elképzelhetetlennek tartja, hogy befolyásos szocialista politikusok Gyurcsány Ferenc megbuktatására törtek volna az őszödi beszéd kiszivárogtatásával.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke kedd reggel nyilatkozott az ügyről a köztévében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is némaságba burkolóztak az őszödi beszéd elhangzása után, Gyurcsány Ferenc szavaira csak sumákoltak. Kósa a Hajdú-Bét-ügyről is beszélt: szerinte ennek lényege, hogy Bajnai irányításával a Wallis módszeresen kifosztotta a Hajdú-Bétet, amikor már látták, hogy tönkre fog menni, úgy vitték el a libákat, hogy nem fizették ki a gazdáknak.

Bajnai eközben lelkesen folytatta országjárását, Székesfehérváron például azzal állt elő, hogy kormányra kerülve kilenc hónapra emelné a munkanélküli-segély időtartamát. A héten a volt kormányfővel szoros kapcsolatba hozható Hallgatói Hálózat is aktivizálta magát: pénteken bevonultak az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületébe, és ott tüntettek a tárca tevékenysége, a kormány oktatáspolitikája ellen.

Bár elég homályos, mit és hogyan terveznek a baloldali erők a jövő évi országgyűlési választásokat illetően, lapinformációk szerint már alakul a szocialisták európai parlamenti választási névsora, de az EP-választásokon várhatóan nem lesz közös MSZP–Együtt 2014-lista. A lista első helyén valószínűleg a szocialisták fenegyereke, Szanyi Tibor fog szerepelni, de az EP-listás nagy öregek is szívesen megtartanák pozícióikat.