A kormányfő közölte, hogy az összesen 71,5 milliárd forintból megvalósuló beruházást az állam 2,7 milliárd forinttal támogatja. A Japán és Magyarország közötti közös munka alapja a munka becsülete – tette hozzá. Orbán Viktor elmondta: a jelenlegi politika folytatásával Magyarország néhány éven belül – Csehországot és Németországot megelőzve – a jelenlegi második-harmadik helyről az elsőre kerülhet az uniós tagállamok között a tekintetben, hogy a gdp mekkora részét adja az ipari ágazat. A miniszterelnök szerint míg a tatabányai alapkőletétel a jövő megteremtéséről, az árvíz elleni védekezés az eddigi eredmények megőrzéséről szól. A védekezés során tanúsított nemzeti összefogást az általa tapasztalt legodaadóbbnak, leglelkesebbnek nevezte, és reményét fejezte ki, hogy eredményre vezet.
Orbán Viktor szerint Japánnak és Magyarországnak is van tapasztalata arról, hogy mit jelent a nemzeti összefogás, hiszen minkét állam tudja, mit jelent egy elveszített háború után újraépíteni egy országot. A kormányfő Tatabányát erős helynek és modern városnak nevezte, hiszen a rendszerváltozás utáni „katasztrofális idők”, azaz a szocialista nagyipar összeomlása után gyorsan talpra állt.
A miniszterelnök a Bridgestone vezetőivel folytatott beszélgetést idézve hangsúlyozta, hogy a társaság a tatabányai munkavállalók miatt döntött a gyár bővítése mellett. Ennek legfontosabb része, hogy az itteni emberek jó minőségű munkaerőt képviselnek, és elkötelezettek. „Elkötelezettnek lenni két dolgot jelent, hogy szorgalmasak, azaz akarnak dolgozni, s fegyelmezettek, tehát tudnak is jól dolgozni” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő tévedésnek nevezte az Európában az elmúlt tíz évben kialakult gondolatot, hogy egy gazdaságban az ipari termeléstől a szolgáltatási ágazat veszi át a vezető helyet. „Fontos a szolgáltatás, ott is lehet sok pénzt csinálni, munkahelyeket teremteni, de ha nincs termelés, nincs kinek szolgáltatni” – mondta, hozzátéve hogy a kormány ezért akar Magyarországon termelési központot létrehozni.