Erőss Zsolt felesége szót kért férje halála ügyében

Sterczer Hilda kemény hangú üzenetben tette helyre Neidenbach Ákost, aki foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt tett feljelentést Erőss Zsolt és Kiss Péter halála ügyében.

A feljelentés híre Sterczer Hildához, Erőss Zsolt feleségéhez is eljutott, aki – rutinos hegymászóként – már akkor tudta, hogy nagy a baj, amikor kiderült, hogy a magyarok 24 órás csúcstámadás végén értek a Kancsendzönga tetejére. A hölgy Neidenbach lépését először csak úgy kommentálta, hogy ha ő nem kételkedik férje halála ügyében, más se tegye. Szombaton kemény hangú, nyílt üzenetet küldött a feljelentőnek a 4bakancs.hu hegymászóportálon.

Neidenbachnak arra a kérdésére, hogy Kollár miért nem indult el segíteni társainak az alaptáborból, Sterczer úgy felelt: ha az expedícióvezető jó erőben lévő, akklimatizálódott mászó lett volna – az alaptábor körülbelül 5500 méteren volt –, elképesztően gyors mászás után is csak másnap estére ért volna a 4-es táborba (7500-7600 méter). Ilyen szintkülönbség megtétele csakis pihenőkkel megszakított, többnapos túra esetén képzelhető el, egy nap alatt valószínűleg lehetetlen ennyit haladni. Kollár elég régóta nem mászott ilyen magasságban. Mire felér, Erőss Zsolt felesége szerint minden bizonnyal ő is odaveszik, ráadásul emberi számítás alapján addigra Kiss Péter kicsúszott volna, férje pedig összefagy valahol 8000 méteres magasságban.

Kiss alkalmasságáról szólva Sterczer megjegyzi: ha valaki egy nap alatt lefut egy ultrabalatont – a sportoló a 2011-es budapesti maratont egyébként barlangászfelszerelésben tette meg –, megmássza két év alatt az Alpok összes négyezresét (82 hegycsúcs), akkor fizikailag készen áll a Kancsendzönga meghódítására. Még akkor is, ha sohasem járt előtte 8000 méter felett. Hozzáteszi, ha valaki ennyi időt tölt magashegyi mászással az Alpokban, akkor megfelelő jég- és sziklamászó tapasztalattal gazdagodik, illetve helyzetfelismerő és kockázatmegítélő képességet szerez a Himalájához. Vagyis Kiss Péter technikailag is felkészült a kihívásra. Ezt szakmai szemmel nézve csupán egyetlenegyszer cáfolta a gyöngyösi hegymászó: amikor ereszkedés közben visszafordult segíteni a lemaradó Erőssnek. Kollár Lajos a vele készített interjúnk során megjegyezte: egyiküknek sem jutott eszébe, hogy Kissnek megfordulhat a fejében egy ilyen lépés, ezért sem készítették fel egy ilyen helyzetre.

S hogy miért csak négyen voltak az expedícióban? Sterczer Hilda válasza egybevág Kolláréval. Amíg a 70-es, 80-as években viszonylag kevés számú, de annál népesebb létszámú csapat vágott neki a Himalájának, addig az utóbbi 10-15 évben már egészen más szelek fújnak. Az expedíciók többnyire átlagosan 2-4 fővel indulnak el, de akad, ahol egyetlen ember alkot egy csapatot. Régen a mászók – ahogy Erőss felesége fogalmaz – saját maguk serpái voltak. Manapság a különböző expedíciók az alaptáborban megbeszéltek szerint együtt fixköteleznek, hordják a csomagot – ki serpákkal, ki nélkülük. A Magyarok a világ nyolcezresein expedíció tagjai az összes nyolcezrest segítők és oxigénpalack nélkül hódították meg.