Mint korábban megírtuk, Neidenbach Ákos néhány héttel ezelőtt feljelentést tett Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnése ügyében. A két hegymászó májusban megmászta a világ harmadik legmagasabb hegyét, a Kancsendzöngát. Ereszkedés közben Kiss Péter minden valószínűség szerint kicsúszott egy jégfolyosóból és életét vesztette, Erőss Zsolt pedig eltűnt. A legnevesebb magyar mászó után több serpa is kutatott, de nem találták meg. A négyfős expedíció hazaérkezését követően Kollár Lajos sajtótájékoztatón számolt be a Kancsendzöngán történtekről, és úgy tűnt, a legtöbb vitatott kérdést sikerült lezárni.
A Legfőbb Ügyészség július 3-án iktatta Neidenbach feljelentését, amelyet foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt tettek. Az ügyet a VI. és VII. kerületi ügyészség vizsgálja, de feljelentés-kiegészítést is elrendeltek, amelynek határideje 15 nap.
Neidenbach Ákos, aki több könyvet is jegyez a hegymászósportról, de a Himaláján még sohasem járt, korábban a Magyar Nemzet hasábjain is kifejtette véleményét Erőssék tragédiájáról. Cikkében több ponton is megkérdőjelezte az expedíció tagjainak egyes döntéseit. Nem értette például, miért csak négy fővel indultak útnak Kollárék, és kifogásolta azt is, hogy korábban sosem másztak együtt ebben a formációban. Aggályosnak találta, hogy a 8000 méter feletti tapasztalattal nem bíró, Alpok-specialista Kisst magukkal vitték, és azt is jelezte: bár Erőssék büszkék voltak rá, hogy mindig oxigénpalack és serpák nélkül másztak, utóbbiak munkája híján meg sem próbálkozhattak volna a csúcstámadással. Végezetül vitatta, hogy a monszun érkezésére hivatkozva kétnapos keresés után fel kellett adni az Erőss utáni kutatást, korábban ugyanis a Nanga Parbaton egy osztrák mászó egy hetes „odüsszeiát” követően is leért az alaptáborba.
Neidenbach kételyeire Kollár Lajos expedícióvezető és Babcsán Gábor, szintén többszörös Himalája-expedícióvezető is reagált. Mindketten részletesen kitértek az események alakulására, és megpróbáltak logikus magyarázatot adni a felmerülő kérdésekre.
A feljelentés híre Sterczer Hildához, Erőss Zsolt feleségéhez is eljutott, aki – rutinos hegymászóként – már akkor tudta, hogy nagy a baj, amikor kiderült, hogy a magyarok 24 órás csúcstámadás végén értek a Kancsendzönga tetejére. A hölgy Neidenbach lépését először csak úgy kommentálta, hogy ha ő nem kételkedik férje halála ügyében, más se tegye. Szombaton kemény hangú, nyílt üzenetet küldött a feljelentőnek a 4bakancs.hu hegymászóportálon.
Neidenbachnak arra a kérdésére, hogy Kollár miért nem indult el segíteni társainak az alaptáborból, Sterczer úgy felelt: ha az expedícióvezető jó erőben lévő, akklimatizálódott mászó lett volna – az alaptábor körülbelül 5500 méteren volt –, elképesztően gyors mászás után is csak másnap estére ért volna a 4-es táborba (7500-7600 méter). Ilyen szintkülönbség megtétele csakis pihenőkkel megszakított, többnapos túra esetén képzelhető el, egy nap alatt valószínűleg lehetetlen ennyit haladni. Kollár elég régóta nem mászott ilyen magasságban. Mire felér, Erőss Zsolt felesége szerint minden bizonnyal ő is odaveszik, ráadásul emberi számítás alapján addigra Kiss Péter kicsúszott volna, férje pedig összefagy valahol 8000 méteres magasságban.
Kiss alkalmasságáról szólva Sterczer megjegyzi: ha valaki egy nap alatt lefut egy ultrabalatont – a sportoló a 2011-es budapesti maratont egyébként barlangászfelszerelésben tette meg –, megmássza két év alatt az Alpok összes négyezresét (82 hegycsúcs), akkor fizikailag készen áll a Kancsendzönga meghódítására. Még akkor is, ha sohasem járt előtte 8000 méter felett. Hozzáteszi, ha valaki ennyi időt tölt magashegyi mászással az Alpokban, akkor megfelelő jég- és sziklamászó tapasztalattal gazdagodik, illetve helyzetfelismerő és kockázatmegítélő képességet szerez a Himalájához. Vagyis Kiss Péter technikailag is felkészült a kihívásra. Ezt szakmai szemmel nézve csupán egyetlenegyszer cáfolta a gyöngyösi hegymászó: amikor ereszkedés közben visszafordult segíteni a lemaradó Erőssnek. Kollár Lajos a vele készített interjúnk során megjegyezte: egyiküknek sem jutott eszébe, hogy Kissnek megfordulhat a fejében egy ilyen lépés, ezért sem készítették fel egy ilyen helyzetre.
S hogy miért csak négyen voltak az expedícióban? Sterczer Hilda válasza egybevág Kolláréval. Amíg a 70-es, 80-as években viszonylag kevés számú, de annál népesebb létszámú csapat vágott neki a Himalájának, addig az utóbbi 10-15 évben már egészen más szelek fújnak. Az expedíciók többnyire átlagosan 2-4 fővel indulnak el, de akad, ahol egyetlen ember alkot egy csapatot. Régen a mászók – ahogy Erőss felesége fogalmaz – saját maguk serpái voltak. Manapság a különböző expedíciók az alaptáborban megbeszéltek szerint együtt fixköteleznek, hordják a csomagot – ki serpákkal, ki nélkülük. A Magyarok a világ nyolcezresein expedíció tagjai az összes nyolcezrest segítők és oxigénpalack nélkül hódították meg.
