Minden eddiginél nagyobb erővel startol Tusványos

Idén is megrendezik a magyar-magyar és magyar–román párbeszéd jelentős fórumát, amely már most rekordokat könyvelhet el. Markáns témák kerülnek terítékre, de kiderül az is, mit gondol Orbán Viktor kormányfő a „Mi időnk” szlogenről.

A rendezvénysorozat kedd este a Semi Holsen és Magna Cum Laude koncertjével kezdődik. A koncertszínpad láthatóságát idén nagyméretű kivetítővel növelik. A táborozók biztonsága érdekében idén is vadőrök járőröznek majd a környező erdőben, így remélhető, hogy medvét csak a Tusványos plakátján székely zászlót lengető kabalaállat, Csürdörmögő képében látnak majd a résztvevők – tájékoztatott korábban Vadász-Szatmári Huba táborigazgató. Fazekas Imola sajtófelelős pedig azt emelte ki: a magyar és a román sajtó több mint kétszáz munkatársa jelentkezett be a szabadegyetemre, ami rekordnak számít. Ezt azzal magyarázta, hogy a laza környezetben a politikusok is nyíltabban beszélnek, markáns kijelentéseket fogalmaznak meg fontos közéleti témákban.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 1990-ben azzal a céllal valósult meg, hogy a magyar-román történelmi megbékélést segítse. Az eseményt a Pro Minoritate Alapítvány, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga, valamint más romániai és magyarországi társadalmi csoportok kezdeményezték. A hely és az időpont tudatos választás volt, hiszen az 1970–80-as években a Kovászna megyei Bálványosfürdőn rendezett nyári búcsú a romániai magyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori bukaresti vezetéssel szemben. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, s a két helységnév összevonásából a rendezvényt azóta Tusványosnak is hívják.

A szabadegyetem a ’90-es évek végére a magyar-magyar és a magyar–román politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. Általa olyan fogalmak kerültek be a köztudatba, a politikai közbeszédbe, mint a 2001-ben elfogadott státustörvény, és az annak megalkotásában jelentős szerepet játszó Magyar Állandó Értekezlet (Máért), de említhetjük még a magyar igazolványt és a magyar–magyar összefogást általában.

Az érdeklődés évről évre növekszik, az idén mintegy 40 ezer résztvevőre számítanak, ezzel Jakab Attila főszervező szerint Tusványos elérte a befogadóképesség határát. Több mint húsz rendezvénysátorban zajlanak egész nap közéleti és szórakoztató programok, így a markáns közéleti témák mellett rendkívül sokszínű kulturális kínálatból is csemegézhetnek a résztvevők.

A Weöres Sándor-centenáriumhoz (a költő születésének századik évfordulója) kapcsolódva hétfő délután a Keleti pályaudvarról vonat indult Tusnádfürdőre. Mint azt Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az MNO-nak elmondta: amikor az anyanyelvi kultúráról beszélünk – nemcsak az elszakított országrészekben, de a Washingtonban élő magyarok is beletartoznak –, akkor Weöres Sándor életműve megkerülhetetlen. Azt szeretnék, ha egy élményteli, s egyben inspiratív hangulatú utazásban lenne része a vonaton utazóknak. A megérkezés után pedig a Magyar Teátrum színházi sátrában található olvasósarok a teljes életműsorozattal, valamint Weöres Sándor kortársait bemutató és Weöres Sándor színházi írásait összegyűjtő válogatással várja az olvasni vágyókat.

Tusványos kapcsán Németh Zsolt államtitkár is a sokszínűséget emelte ki, szerinte ez adja a rendezvény igazi erejét. „A mi időnk azt is jelenti, hogy az autonómia esélyei növekednek” – jelentette ki a szabadegyetem egykori ötletgazdája, hozzátéve, hogy a résztvevők tanácskoznak majd arról a három európai polgári kezdeményezésről is, melyek sikeres aláírásgyűjtés után az Európai Parlament elé vihetik az unióban élő kisebbségek védelmének ügyét.

Orbán Viktor tavalyi beszédében hosszan foglalkozott az Európai Unió helyzetével. Mint azt elmondta: korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik. Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta 2012-ben a miniszterelnök.

Azóta túl vagyunk több uniós eljáráson és egy Tavares-jelentésen is, a nemzeti függetlenség és az autonómia iránti igény közben továbbra is él a magyarságban. Ahogy Tusványos szlogenje közvetíti: itt a mi időnk, és július 27-én az is kiderül, hogyan vélekedik erről most a magyar kormányfő.