Óriási viharokkal indult, aztán viszonylagos megnyugvással fejeződött be az idei első félév az LMP számára. Mint ismert, az ökopárti alakulatra a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 vetette ki a hálóját, és kiváló szövetségeseket is talált a párt lenyúlására a Karácsony Gergely–Jávor Benedek tengelyben. Az akció csupán felerészben sikerült, mivel a Schiffer András vezette, a párt önállóságához körömszakadtáig ragaszkodó csoport kétszer is többségbe került a kongresszusokon, így Karácsonyék távoztak.
A Tárki kutatásai szerint a januári 6 százalékos választói támogatottság tavasszal 2-3 százalékra esett vissza, de júniusra az LMP ismételten visszakapaszkodott az 5 százalékos bejutási küszöbre. A nyár elejére az is eldőlt, hogy a párt szeptemberben ismételten alakíthat frakciót. Bevezették a társelnöki rendszert a hatékonyabb működés érdekében, és jól láthatóan a Fidesz–KDNP-kormányban csalódott jobbközép szavazókat kívánja Schiffer megszólítani, többek között azzal is, hogynagyon határozottan bírálja a körvonalazódó Bajnai–Gyurcsány–Mesterházy-szövetséget.
A pártszakadás személyi és szervezeti értelemben is súlyos kihívást jelentett az LMP számára – minderről már Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt az MNO-nak. Az átmeneti nehézségek után azonban visszaigazolásként szolgált a párt vezetőinek az LMP szimpátiaindexe, amely a Nézőpont Intézet legutóbbi közvélemény-kutatása alapján újra magasabb a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos szintnél – tette hozzá.
Fodor szerint az LMP a bal- és a jobbközép irányba egyaránt nyitott pártként pozicionálja magát. Amennyiben a párt képes „mérsékelt” alternatívát kínálni a bizonytalanok jelentős táborának, a választott stratégia jó eséllyel parlamenti mandátumhoz segítheti az LMP-t 2014-ben. Kérdés, hogy az ökopárt stabilizálja-e szervezetét és ki tudja-e használni a médiafelületek nyújtotta nyilvánosságot – fogalmazott a politológus.
Szerinte a párt szimpátiaindexe ugyancsak fontos kérdés, hiszen amennyiben a választási kampány során a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb szintjén teljesít a párt, az LMP vezetői 2010-hez hasonlóan hivatkozhatnak majd arra, hogy a pártra leadott szavazat „nem egy elvesztegetett szavazat”. Ennek különösen a fővárosban és Pest megyében lehet jelentősége, ahol a közös baloldali jelölttel és más jelöltekkel nem szimpatizáló választók számára az LMP így vállalható alternatíva lehet – fogalmazott Fodor.
Az elmúlt félévben a Gyurcsány Ferenc egykori bukott miniszterelnök által vezetett Demokratikus Koalíció csupán az összefogás sürgetésére koncentrált, amelyből, úgy tűnik, más szereplők érdeke miatt könnyen lehet, hogy kimarad. Egyébként a DK-nak a parlamentbe jutásra egy közös ellenzéki listán kívül nincs nagyon sok esélye, mivel támogatottsága 2013 első felében 1-3 százalék között mozgott. Egy időközi választáson indultak el (Monor) az MSZP-vel közösen, de csupán az utolsó helyet sikerült megszerezniük 15 százalékos eredménnyel.
Fodor rámutatott arra, hogy a DK szimpátiaindexe tartósan 1-2 százalék között ingadozik, tehát Gyurcsány pártjának önállóan nincs esélye parlamentbe kerülni. Gyurcsány személye ráadásul továbbra is megosztó, megnyilvánulásai alapján már egykori MSZP-s párttársai is „bulvárpolitikusként” tekintenek a volt miniszterelnökre – tette hozzá. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a baloldali pártok szándékaikat tekintve elkötelezettek az összefogás iránt, ám tetteikből az tűnik ki, hogy komoly fenntartásokkal viseltetnek egymás iránt.
Úgy látja, tovább nehezíti a helyzetet a Mesterházy Attila és Bajnai Gordon közti pozícióharc, melyben egy ideje már Mesterházy tűnik erősebbnek. Gyurcsány személyétől viszont Mesterházy és Bajnai is „idegenkedik”, még ha a DK szimpatizánsait be is kívánják vonni a formálódó baloldali együttműködést támogatók közé – mutatott rá Fodor. Kérdés, hogy ez megvalósulhat-e Gyurcsány nélkül, hiszen a korábbi miniszterelnök mindig nehezen szorította háttérbe személyes ambícióit – zárta szavait a Nézőpont Intézet elemzője.
Az ellenzék és benne az MSZP világos kudarcát mutatja, hogy a Fidesznek az elmúlt fél évben sikerült bővítenie a szavazótáborát – hangsúlyozta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, aki a szocialista párt 2013. évi első féléves teljesítményét értékelte. A politológus portálunknak arról is beszélt, hogy az ellenzéki összefogás politikailag valóban nem könnyű kérdés.
A Jobbik további radikalizálódása igenis valós veszély, mivel a párt kampányüzemmódba kapcsolt, ami részben az elmúlt időszak kudarcainak az eredménye – mondta Varga Áron, a Policy Solutions elemzője a radiális politikai erőről. Szerinte a Jobbik a 2010 és 2013 közötti kilépések ellenére is meglehetősen egységesnek látszik, főként ami Vona Gábor vezető pozícióját illeti.
Nem vált az ellenzéki oldal meghatározó erejévé a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választói szövetség az elmúlt fél évben, miközben nevet is kellett váltaniuk. Böcskei Balázs szerint az egész korszakváltás paradigmáját beárnyékolja a miniszterelnök-jelölti casting.
