Kovácsics Ferenc altábornagy, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) főigazgatója és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy utasította H. Ernőt, a romagyilkosságok miatt elítélt Cs. István tartótisztjét arra, hogy tagadja le ezt a kapcsolatot a nyomozó hatóságok, a bíróság és a parlamenti vizsgálóbizottság előtt – értesült a Magyar Nemzet. Arról egyelőre nincs érdemi információja a lapnak, hogy Kovácsics lépését mi motiválta: saját elhatározásból, vagy nyomásra cselekedett. Mint ismert, a romagyilkosságok idején a katonai titkosszolgálatokat a szocialista Szekeres Imre felügyelte honvédelmi miniszterként, az említett vezetők tehát közvetlenül neki tartoztak felelősséggel.
A Magyar Nemzet úgy tudja: a szaktárca volt vezetője Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő rendkívüli intézkedéseinek részeként adott utasítást arra, hogy a KBH tisztjei vegyék fel a kapcsolatot az összes ügynökükkel a legkisebb besúgóktól a magasabb szinten együttműködő fedett személyekig. Ennek eredményeként találkozott Cs. Istvánnal a katonai elhárításnál dolgozó tartótisztje, H. Ernő, aki azóta sem számolhatott be ezekről a beszélgetésekről. A találkozóról Cs. István az egyik tanúvallomásában viszont azt mondta, amikor beszélt H. Ernővel, felvetődött, ha hall valamit a romák elleni támadásokkal kapcsolatban, akkor azt jelezze. A romagyilkosságok vádlottja kijelentette: már akkor szerette volna közölni az információit, de ezt azért nem tette, mert egyértelmű volt a számára, hogy nem csak K. Árpádék (az első-, másod- és harmadrendű vádlottak) vannak benne a bűncselekményekben.
Barcsi István, Cs. István védője ezzel kapcsolatban a Hír Televíziónak úgy nyilatkozott: látta, hogy H. Ernő nem akarja a bíróság előtt elmondani azt, amit az ügyfele már elmondott, holott „nem James Bond-történetről van szó, hanem arról, hogy a tettesek feltalálása érdekében sorra járták a különböző szolgálatok aktív és nem aktív embereit”. Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság egykori SZDSZ-es tagja a napokban több sajtóorgánumnak jelentette ki: egyértelműen félretájékoztatták a bizottság akkori tagjait Cs. István szerepéről. Gulyás szerint Szilvásy György volt titokminiszter politikai felelőssége is egyértelműen megállapítható az ügyben.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.