– Utolsó évét kezdi meg ebben a ciklusban a csaknem három éve hivatalába lépett jobboldali városvezetés. Ismeretesek a súlyos Demszky-örökség feldolgozására irányuló erőfeszítéseik. De vajon sikerül-e túllépni azokon az akadályokon, amelyeket menet közben gördítettek önök elé, például az Alkotmánybíróság a közterületi rend és a hajléktalanok ügyében?
– Közeledünk a finishez, szinte a parlamenti kampány küszöbén vagyunk. Fel kell készülnünk arra, hogy a következő időszakban még az eddigiekhez képest is „érdekes kommunikáció” várható. A hajléktalanprobléma kezelésével kapcsolatban gyakran hallok követelni olyan dolgokat, amelyeket húsz éven át nem valósítottak meg, mi megcsináltuk, erre pedig azt mondják: embertelen a politikánk, mert előbb a feltételeket kell megteremteni. Ezzel szemben rendkívül emberségesek és hatékonyak voltunk. Több mint hétszázzal növeltük a szállásokon a férőhelyek számát, egészségügyi központot hoztunk létre a fedélnélküliek számára. Nemcsak az ellátásukról, hanem a biztonságukról is gondoskodunk.
– Balliberális fordításban ez azt jelenti, hogy kriminalizálják a hajléktalanokat.
– A rendőrök azért jelentek meg a szállókon, hogy megvédjék őket, egymástól. Vajon az is kriminalizálás, hogy munkahelyet biztosítunk nekik? Csaknem ötszáz fedélnélkülit vettek fel valamilyen feladatra a közszolgáltató cégeink. Mindezért cserébe mi csupán azt kértük, ne éljenek azokon a helyeken, létesítményekben, amelyek nem arra valók, például az aluljárókban. Erre – parlamenti felhatalmazással – hoztunk is egy szabályt. Kulturált társadalmakban ez a világon mindenütt így van.
– Csakhogy nálunk az Alkotmánybíróság azt találta embertelennek, hogy az életvitelszerű tartózkodás tilalma válogatás nélkül, minden közterületre szólt. Megsemmisítették a jogszabályt, és tavaly november óta bárki ott élhet, ahol csak akar.
– Alaptörvényünk áprilisi módosításával újra van az önkormányzatoknak rendeletalkotási joga. Mi ezzel hamarosan élünk is. A hajléktalanok ellátási feltételeit továbbra is biztosítani, sőt javítani fogjuk. A belügyminiszterrel együtt remélhetőleg hosszú időre megvalósítjuk a fő célokat: rendet a városban és az emberséges hajléktalanellátást. Épp azokat a feltételeket biztosítjuk évek óta, amelyekről úgy tesznek, mintha hiányoznának.
– Kijelölik a tiltott zónákat?
– Őszi rendelettervezetünkben tételesen felsoroljuk majd, hogy hol nem szabad lakni. Ha tetszik, ha nem, visszatérünk ahhoz, hogy az aluljáróknak a gyalogos közlekedés az alapvető funkciójuk, nem más. Az alaptörvény szellemében kijelöljük azokat a helyeket, ahova szintén tilos lesz „odaköltözni”. Például a metrómegállókba, a pályaudvarokra és kiemelt köztereinkre. Aki pedig a hajléktalanok közül mégsem fogadná el a segítséget nyújtó kezet, el fogjuk távolítani ezekről a területekről. Nem engedjük meg, hogy Augiász istállója legyen a városból!
– Akkor fel kell számolniuk a zsibvásárokat, az illegális árusítási helyszíneket is. Amint a Magyar Nemzet megírta, a városháza jogászai már a megoldást keresik.
– Amíg jogszabály nem teszi lehetővé, hogy bármilyen illegális árusított termék elkobozható legyen, addig ezen a téren nem lesz rend. A Városligetet az elmúlt időszakban szinte megszállták az ideiglenes árusok. Számukra a Népligetben próbálunk meg helyet keresni, ahol ellenőrzött körülmények között kínálhatnák portékáikat. A zsibvásárokat jelenleg csak ideig-óráig, szintén illegális eszközökkel számolhatnánk fel, de ezt egy önkormányzat sem teheti meg.
(Szabó Zsolt)
A teljes interjút a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
