Navracsics: Nincs kőbe vésve az átalakítás

Gyakorlati tapasztalatok alapján áll össze a magyar államigazgatás átalakítása, amit nemzetközi referenciaprogramként is fel lehet fogni – véli Navracsics Tibor.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: az elmúlt kormányzati ciklusok alatt az önkormányzatok mind több feladatot kaptak az államtól, miközben pénzügyi forrásaik egyre szűkültek. Így annak ellenére, hogy kiváló munkát végeztek, 2010-re 1200 milliárd forintos adósságot halmoztak fel, hogy a megnövekedett elvárásoknak eleget tudjanak tenni. „Mi konfliktus és versengés helyett együttműködést és partnerséget ajánlunk az önkormányzatoknak” – jelentette ki Navracsics Tibor.

Hangsúlyozta, hogy karakterében az államigazgatás és az önkormányzat két különböző terület. Míg az államigazgatás hierarchikus és precíz, szabványos ügyintézést követel, ahol az állampolgári részvétel csekély, az önkormányzat közösségi ügyekben hoz döntést.

Az államigazgatás átalakításának és megújításának részeként a járási hivatalok a települési önkormányzatoktól az államigazgatási feladatok 40 százalékát és mintegy tízezer dolgozót vettek át, így összesen 17 ezren dolgoznak a járásoknál. A kormány kiemelt célja az volt, hogy kialakítsanak egy  állampolgárokat jól szolgáló államigazgatási rendszert, ami a járási hivatalok részeként működő kormányablakok felállításával lett teljes. Infrastruktúrájukat uniós források felhasználásával biztosítják. (MNO)

Az államigazgatási reform különválasztotta a két területet: az államigazgatáshoz sorolta a szabványos ügyintézést, az önkormányzatokhoz pedig azokat, amelyekben fontosak a helyi adottságok és érdekek – folytatta a miniszter, hozzátéve, hogy az államigazgatás átalakítása nincs kőbe vésve, a rendszer rugalmas, a gyakorlati tapasztalatok alapján alakítható.

Szerinte az utóbbi három év sok vitájával tudták tisztázni a kormányzati és önkormányzati politika helyét. Ezeket a vitákat folytatni kell, hiszen a partnerség nem a csend, hanem a viták világa – fogalmazott Navracsics Tibor, majd elmondta, hogy a magyar államigazgatási reform ma már nemzetközi referenciamunka, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD ajánlja más országoknak.

A miniszter hangsúlyozta: az önkormányzati szféra megújult, ismét stabil anyagilag, és feladatellátását tekintve, újrafogalmazva küldetését a demokratikus Magyarország helyi egységeinek legerősebb bástyája lehet.

Tállai András önkormányzati államtitkár köszöntő beszédében kijelentette, a helyi önkormányzatiság a magyar demokratikus jogállam egyik legfontosabb vívmánya. Az elmúlt két évtized tapasztalatai, gondjai arra késztették a kormányt, hogy 2010-ben átlátható, megújított, az eladósodást megszüntető, jövőorientált rendszert alakítson ki. Ez kisebb bürokráciát jelent és garantálja a magasabb színvonalú közszolgáltatásokat az ország minden településén – tette hozzá.

Porga Gyula (Fidesz–KDNP), Veszprém polgármestere köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy 2000 óta ünneplik az önkormányzatok napját, és most először ezt egy vidéki városban teszik.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke beszédében megjegyezte: az önkormányzatok kiszolgáltatottsága az adósságrendezésével csökkent, „viszont a hiány nem tűnt el véglegesen a rendszerből”, ezért azt újra át kellene tekinteni. Véleménye szerint a pénzügyi fegyelem betartása miatt az adósságkonszolidációban részt vevő önkormányzatoknak reorganizációs tervet kellene készíteniük.

Az ünnepségen Tállai András önkormányzati államtitkár A helyi önkormányzatokért miniszteri kitüntetést adta át Tarlós István főpolgármesternek és Schmidt Jenőnek.

Eddig összesen közel 700 milliárd forint adósságot vállalt át az állam az önkormányzatoktól – tájékoztatott szeptemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca kiemelte: a települések adósságállománya ezzel 450 milliárd forintra csökkent. Az állam 2012-ben és 2013-ban mintegy kétezer önkormányzatot és tíz többcélú kistérségi társulást szabadított meg adósságának bizonyos részétől. Ismert, a kormány szeptember elején nyújtott be módosítást a költségvetéshez, e szerint az önkormányzatok adósságának további átvállalása már nem indokolt, mert az eddigi intézkedések már megszabadították a terhek nagy részétől a településeket.

A Belügyminisztérium augusztusban adott ki egy összesítést az önkormányzati adósságátvállalással kapcsolatban, aminek alapján az rajzolódik ki, hogy a 278 ötezer fős lakosság feletti település közül 48-tól az adósság 40 százalékát, 92 településtől a 70 százalékát vette át az állam. A konszolidációra tervezett 610,3 milliárd forint több mint kétezer szerződést vált ki. Ezek közül a legtöbb, 1527 szerződés forintalapú. Frankalapú adósságról 370 szerződést vállal át az állam, ennek összege 1,8 milliárd frank, vagyis több mint 420 milliárd forint. Euróalapú szerződésből 949 millió eurót, mintegy 276 milliárd forintot érint a konszolidáció, ezeket 118 szerződés tartalmazza.