Az elmúlt több mint három év intézkedéseiről szólva kiemelte: az intézményrendszer átalakításával csökkent az átlagos ápolási idő és mérséklődött a régiók közötti vándorlás is. A kórházközpontú ellátórendszer elmozdult az egynapos sebészet irányába. Az államtitkár beszélt az egészségügy forrásteremtését szolgáló népegészségügyi termékadó bevezetéséről is. Elmondta, hogy az adónem bevezetése óta 25 százalékkal csökkent az érintett termékek fogyasztása.
Szócska Miklós kiemelte az energiaital-fogyasztás csökkentéséért, a dizájnerdrogok visszaszorításáért hozott intézkedéseket, továbbá azt, hogy lépéseket tettek a transzzsírfogyasztás visszaszorításáért is. A következőkben az oltási programok kiterjesztését tervezik – tette hozzá.
Az államtitkár arról is beszélt: hogy a várólisták korábban sokszoros regisztrációval teli, „követhetetlen adathalmazt” jelentettek, ezért a központosításuk egyértelműen hasznos volt. Az adatok szerint most a leghosszabb várakozási idő kétszáz nap körüli, a csökkentésén dolgoznak.
A rezidenseknek, a hiányszakmákban dolgozóknak kialakított ösztöndíjak Szócska Miklós megítélése szerint beváltak, az elmúlt időszakban már kevesebb orvos kért külföldi munkavállaláshoz engedélyt, igaz, a nővéreknél némi emelkedést regisztráltak.
Az államtitkár elmondta, hogy jól haladnak az elektronikus egészségügyi fejlesztések – így kikerülhetnek például a rendszerből a kettőzött vizsgálatok –, hamarosan törvényileg garantálják a hozzáférést az adatokhoz, így az ott dolgozók és kutatók hiteles dokumentumokból dolgozhatnak majd.
Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta: Magyarország az Európai Unió legjelentősebb államháztartási konszolidációját hajtotta végre. Egyes országokban ezt a közszféra bércsökkentésével hajtották végre, Magyarországon viszont a bruttó bérek nem csökkentek, sőt két területen béremelést hajtottak végre. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben az államháztartás konszolidációját szolgáló lépések nem vettek el forrást az egészségügyből, és az összes megtakarítást visszaforgatták az egészségügyi rendszerbe.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: a rendszer stabilizálásához további lépésekre van szükség. Példaként említette, hogy jövőre folytatni kell a béremelést a dolgozók itthon tartásához. Megemlítette, hogy az egészségügy átalakítása következtében döntően állami fenntartású, centralizált rendszer jött létre. Velkey György véleménye szerint ugyanakkor eddig elmaradt a térségi szakmai munka megerősítése.
Az MSZP szerint az egészségügyi vezetésnek le kell mondania, mert alkalmatlan arra, hogy az ágazat gondjait megoldja – erről Havas Szófia, az ellenzéki párt országos egészségügyi tagozatának alelnöke beszélt pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Azt mondta, a jelenlegi vezetés nem képes megállítani az orvoselvándorlást, és képtelen arra is, hogy forrásokat vonjon be az ágazat működésébe. A politikus szerint az idei szeptemberi béremelésnek nem volt meg a fedezete, hiszen a költségvetést nem módosították, a szakellátásból történt a források átcsoportosítása.
Az államtitkár október 7-én jelentette be, hogy uniós támogatásból mintegy 60 milliárd forint forráshoz jut az egészségügy. A pénzt kórházfejlesztésekre fordítják, 10 milliárd forintból az onkológiai ellátórendszer fejlesztését folytatják, a fennmaradó csaknem 50 milliárd forintot arra fordítják, hogy a rendszer tavalyi újraosztása után az egészségügyi intézmények képesek legyenek új feladataikat is hatékonyan ellátni.
Az egészségbiztosítási alap jövő évi költségvetésében 70 milliárd forint többlet van az idei esztendő módosított költségvetéséhez képest. Ezen belül a kórházakra, a járóbeteg-intézményekre és a háziorvosi rendszerre 45 milliárd forintos többletforrást talált, a többit vélhetően fejlesztési forrásként számolták el – mondta a műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint működési kiadások tekintetében ez körülbelül 5, 7 százalékpontos fejlesztésről szól. Ez reálértékben növekedést jelent, a kórházi konszolidációra fordítandó 30-32 milliárd forintot – ami egyébként az adósságállományhoz képest kevés – azonban nem látni a jövő évi költségvetésben – hangoztatta.
A közoktatás és az egészségügy lesz a legnagyobb nyertese a jövő évi költségvetésnek – előbbire 12, utóbbira 10 százalékkal jut több pénz, mint idén. Ezt Varga Mihály mondta a büdzsé tervezetének benyújtása után.
A Magyar Nemzetnek az egészségügyért felelős államtitkárság korábban megerősítette azt az értesülést, miszerint hamarosan kormányzati segítséget kaphatnak az eladósodott kórházak. Az intézmények adósságállománya mostanra az egekbe szökött, s ennek rendezése egyre sürgetőbb mind a kórházaknak, mind a beszállító cégeknek.
