A magyar állam a horvát állammal van kapcsolatban, utóbbi belpolitikája ettől független – jelentette ki az M1 Ma reggel című műsorában Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország sokat tett mind Horvátország NATO-, mind EU-csatlakozásáért.
Hangsúlyozta: az INA-részesedésről folytatott vita nem személyekről szól, hanem komoly állami érdekekről. A horvát partner kijelentette, a Mol nemkívánatos partner, ennek azonban nem gazdasági, hanem politikai eszközökkel akar érvényt szerezni, ami Európában nem elfogadható – szögezte le.
A Hernádi Zsolt elleni elfogatóparancs, illetve európai körözés kiadása elérte azt a szintet, hogy a kormány határozott üzenetet küldjön Horvátországnak – mondta a külügyi szóvivő.
Hozzátette: a magyar fél a megoldásra törekszik, igyekszik leválasztani az amúgy jó horvát–magyar kapcsolatokról a Mol–INA-ügyet, és úgy megoldani azt, hogy minden félnek jó legyen.
Megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, de nem az előírt formában – közölte a szaktárca Facebook-oldalán.
A rövid bejegyzésben a minisztérium annyit tudatott, hogy várják a javított változatot. Isola Anna, Navracsics Tibor miniszter sajtóreferense pénteken azt mondta, hogy a horvátok nem megfelelő nyelven küldték meg a dokumentumokat. Az elfogatóparancs horvát nyelven íródott, miközben hivatalosan a magyar, az angol, a német és a francia az elfogadott.
Eközben Vesna Pusic horvát külügyminiszter reagált arra, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter lemondta részvételét a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumon. „Horvátország és Magyarország érdekeit egyaránt szolgálja az, hogy együttműködéssel és párbeszéddel rendeződjék az INA és a Mol körül kialakult helyzet” – közölte Vesna Pusic.
Pusic szerint Martonyi János „a magyar kormány döntése alapján” mondta le a részvételét, és úgy tűnik, hogy a kabinet döntését a horvát hatóságok által Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen kiadott európai elfogatási parancs indokolta.
„Bírósági ügyről van szó, amely régebben tart, mint ennek a kormánynak a mandátuma” – mondta a horvát külügyminiszter, és hozzátette, hogy „az ügy az igazságszolgáltatási testületek kezében van, és most már az európai igazságügyi együttműködés keretein belül is”.
Vesna Pusic szerint nem lenne szabad, hogy ennek bármi köze legyen a horvát–magyar kapcsolatokhoz, sem pedig a Mol és Horvátország tárgyalásaihoz. A horvát külügyminiszter szerint Horvátország nem látja kárát annak, hogy Martonyi János lemondta részvételét a dubrovniki fórumon.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Orsat Miljenic horvát miniszter jelenleg részt vesz az igazságügyi miniszterek magyarországi találkozóján.
A horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.
A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol–INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.
