A hajléktalanok a jogvédők igazi áldozatai

Jogvédő szervezetek gáncsolják a hajléktalanokat és segítőiket a társadalomba visszavezető úton.

– Szerencsétlen sorsú embereket hazugságokkal heccelnek, például a kitiltással, közben mi nem tiltottunk ki senkit sehonnan – jelentette ki Tarlós –, csak azt mondtuk, hogy bizonyos közfunkciókat ellátó területeken – játszótereken, oktatási intézmények közelében – nem lehet életvitelszerűen lakhatást folytatni. Ott-tartózkodni természetesen lehet, de ne ágyazzanak meg az aluljárókban, ne ott vizeljenek, végezzék a szükségleteiket.

A leghevesebben az ellenzéki pártok – az Együtt–PM, az LMP, a szocialisták és a DK – mellett a jogvédők – a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) és A Város Mindenkié (AVM) csoport – bírálta a kormány törekvéseit, és harcolt minden eszközzel ellene.

Ennek a kampánynak volt része az is, amikor legutóbb a Fővárosi Közgyűlésben próbálták megakadályozni a képviselők munkáját – erre korábban Józsefvárosban is volt példa, a legaktívabb AVM tagjai idén már házat is foglaltak; általában (ingyenes) szociális bérlakást követeltek minden hajléktalannak, és tiltakoztak a hajléktalanság „kriminalizálása” ellen; rendezvényeiken rendszeresen megfordulnak szocialista és LMP-s, PM-es politikusok is.

– Az nem gondoskodás, hogy hagyják az embereket az utcán megfagyni, és azt mondják, hogy az a demokrácia – ítélte el a főpolgármester az aktivisták jogértelmezését, és megismételte: a kormány senkit sem hagy az utcán.

– A Fővárosi Közgyűlésen balhézó aktivisták tevékenysége mögött politikai motiváció van – mondta Tarlós és arra is rámutatott, hogy a balliberális oldal által sokat bírált rendelet hatályát minden önkormányzat csak a legszükségesebb zónákban érvényesítette, kivéve egyet: az MSZP-s vezetésű, szocialista fellegvárnak számító XIII. kerület a teljes területéről kitiltotta a hajléktalanokat. A helyi szocialista vezetés szociális érzékenységét a főpolgármester szerint az is mutatja, hogy Tóth József polgármester a Szabolcs utcai hajléktalan-egészségközpontra sem adott használatbavételi engedélyt.

Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki a főpolgármesterrel együtt volt a Hír TV vendége, az AVM-eseket jó szándékú fiataloknak írta le, akik azonban nem veszik figyelembe az ország gazdasági helyzetét: nem lehet lakást követelni a hajléktalanoknak ott, ahol 150 ezer ember retteg mindennap, hogy elveszti az otthonát. Az alelnök szerint ez olyan feszültséget kelt, ami nehezíti a hajléktalanok visszavezetését a társadalomba.

– A balliberálisoknak egyébként húsz évük volt megoldani a problémát, hozzá sem nyúltak, egyetlen szociális bérlakás sem épült, csupán a közterületek állapota romlott le ez idő alatt – utalt Tarlós az SZDSZ-es Demszky Gábor 1990 és 2010 közötti budapesti regnálására.

A főpolgármester ugyanakkor az AVM-nek is üzent: az önkormányzatoknak nem az a dolga, hogy olyan koncepciókon gondolkodjon tél előtt, amikre nincsen pénz, hanem hogy a rászorulókat ne hagyják kihűlni, meghalni az utcán – ahogy korábban a belügyminiszter is mondta, szükség esetén akár meg is duplázhatják a férőhelyeket a hajléktalanok számára. Az, hogy a lakásosztogatást bedobták a köztudatba, felesleges feszültségeket szít; a főváros összesen 49, emberi lakhatásra alkalmas szociális bérlakásába nem tudnának ezres nagyságrendben hajléktalanokat befogadni.

– Idén tízmilliárdos keret jut hajléktalanellátásra; ugyanakkor a minden eddiginél magasabb állami ráfordítás legnagyobb része alapellátásra, intézményfenntartásra megy el – mondta portálunknak Kártyás Irén, a Menhely Alapítvány igazgatója –, így kevés pénz marad a rehabilitációra, amely hosszú távon a hajléktalanok visszavezetését szolgálná a társadalomba.

A jogvédők ugyanakkor sokszor a hajléktalanokat a társadalomba visszaillesztő programokat is támadják. Olyanokat, mint a sokak által a sikeres rehabilitáció mintaprogramjaként ismert józsefvárosi LÉLEK-programot, amelynek célja a még munkaképes korú hajléktalanok visszavezetése a munkaerőpiacra.

Itt a lakáshoz jutás több lépcsőben történik, először munkához juttatják és felkészítik az egykori fedél nélkülit a visszailleszkedésre, és csak utána bíznak rá  önkormányzati ingatlant.

Az AVM aktivistái rengeteg csörte és vita után kritikákkal ugyan, de végül elismerték a Lélek program hasznosságát; ugyanakkor kiderült, hogy a demonstrációk, házfoglalások után a hajléktalanok valódi megsegítésére már nem vállalkoztak.

Amikor az A Város Mindenkié mozgalomról kérdeztük Zentait, a LÉLEK-program irányítója megcsóválta a fejét. Kritikát sokat kaptak, Kocsis Máté is, a LÉLEK-program is – bár utóbbiról végül még az AVM is elismerte, hogy jó kezdeményezés –, de segítséget soha, semmilyen formában. A bizottság elnöke is csak azt tudta megerősíteni, ami az AVM performance-aiból már amúgy is sejthető volt: az aktivistáik csak hangoskodni és követelőzni tudnak, de valóban kézen fogni egy hajléktalant és segíteni már nem képesek.

Ezzel kapcsolatban a Hír TV-ben Tarlós István megjegyezte: most, amikor végre beindult valamilyen hosszú távú program, ideje lenne, hogy ezek az aktivisták segítsenek az általuk olyannyira propagált célok elérésében – vagy ha már nem segítenek, legalább ne uszítsanak ellene.