A helyi hatóságok közlése szerint október 1-jén orosz dróntámadás ért egy alállomást Szlavuticsban, ami áramkimaradásokat okozott a városban és a szomszédos Csernyihivi terület egyes részein – írja az Origo.
Az Energiaügyi Minisztérium szintén „vészhelyzetről” írt a csernobili erőmű több létesítményében.
A feszültségingadozások miatt az új biztonságos zárószerkezet – a csernobili atomerőmű megsemmisült 4. reaktorát elszigetelő és a radioaktív anyagok környezetbe jutását megakadályozó kulcsfontosságú szerkezet – áram nélkül maradt
– olvasható a közleményben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később azt nyilatkozta, hogy az orosz csapásokat követően több mint három órán keresztül volt áramszünet a csernobili atomerőműben.
Az oroszok nem lehettek tudatában annak, hogy egy szlavuticsi létesítmények elleni csapásnak ilyen következményei lesznek Csernobilra nézve. Ez egy szándékos csapás volt, amelyben – az előzetes becslések szerint – több mint húsz drónt vetettek be
– mondta.
Februárban egy orosz Sahed típusú drón találta el a csernobili atomerőmű megsemmisült 4. reaktora feletti új biztonságos tárolót. A radioaktív anyag tárolására épített szerkezet megrongálódott, bár komoly sugárzásszivárgás nem történt.
A bejelentés egybeesett azzal, hogy Európa legnagyobb atomerőművét, a 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt álló Zaporizzsjai Atomerőművet több mint száz órán keresztül leválasztották az ukrán villamosenergia-hálózatról – számolt be róla a The Kyiv Independent.
Zelenszkij a napokban kritikusnak nevezte a zaporizzsjai erőmű helyzetét.
Jelenleg dízelgenerátorok látják el árammal az erőművet, de az egyik már meghibásodott
– mondta.
Borítókép: Naperőmű a csernobili atomerőmű területén (Fotó: AFP)
