
Fotó: Škoda Auto
Így látják a helyzetet a hatóságok
Mivel nehezen értelmezhető az előírás, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordultunk segítségért, és a tájékoztatásuk alapján más megközelítésre van szükség: „A feltett kérdésre a szakmailag megalapozott válasz az, hogy a jármű aktuális tengelyterhelése, azaz a parkolás pillanatában lévő, ténylegesen a járda burkolatára nehezedő súly a mérvadó. Ugyanis az 1000 kilogrammos szabály célja a járda burkolatának és az alatta lévő közművek szerkezetének védelme”. Ugyanakkor a rendőrség hangsúlyozta, hogy nincs hatásköre általános jogszabályi útmutatásra, kizárólag egyedi ügyekben, az általa folytatott eljárásokban hozhat jogi döntést.

Fotó: BMW
Ezt reálisan úgy tudnánk elképzelni, hogyha például egy autó egyik kereke alatt beszakad a járda beton aknafedele, szerepet kap a kocsi – és alighanem a benne lévő holmik – tömegéből adódó tengelyterhelés. Pontos intézkedési tapasztalatokról a rendőrség nem tudott beszámolni, és hasonló választ kaptunk a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságtól is: „Figyelemmel arra, hogy a közterület-felügyelőnek a tengelyterhelés-mérés a helyszínen nem áll módjában, így nem is alkalmazzák a FÖRI járőrei.” Így tehát sok modern (vagy alaposan megpakolt régi) autót, pláne furgont érint ugyan az alig ismert KRESZ-szabály, a bírságolás korántsem tűnik bevett gyakorlatnak.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!