Akad egy titokzatos KRESZ-szabály, amit tízezrek szegnek meg naponta

Rengeteg autót, főleg SUV-ot érint a túlsúly miatti parkolási tilalom. Vajon büntetnek érte a hatóságok?

2025. 10. 02. 8:14
Fotó: Ladóczki Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre nagyobbak napjaink autói, ami bizony komoly kihívásokat jelent a közúti infrastruktúra használatában – legutóbb például arról számoltunk be, hogy a Szabadság hídon és az M1, illetve M7 autópályák építkezési tereléseinek belső sávjában a kétméteres szélességkorlátozás (külső visszapillantó tükrökkel együtt értendő!) miatt egy Suzuki Vitara vagy Skoda Octavia sem hajthat szabályosan. Természetesen nemcsak a méretek, hanem a tömegek is folyamatosan nőnek, amit tetéz a SUV-divat, a számtalan kényelmi és biztonsági extra, illetve az új generációs hajtások okozta ballaszt – utóbbi különösen a nehéz akkut cipelő villanyautóknál látványos.

20241018 Budapest
VII. Kerület Erzsébetvárosi parkolás
fotók: Kovács Dávid KD
MW Bulvár
Ha csak egyetlen (ez esetben hátsó) kerék is a járdán áll, életbe lép az alig ismert KRESZ-szabály
Fotó: Mediaworks

Pontosan miről rendelkezik a KRESZ-szabály?

Általános érvénnyel egyetlen előírás vonatkozik a személyautók kategóriájára, a 3500 kg-ot meg nem haladó össztömeg (ez az elektromos Mercedes G-osztálynál és társainál önmagában kihívást jelent). Akad azonban egy másik, kevésbé ismert súlyszabály is, de mielőtt erre rátérnénk, ismételjük át a KRESZ 40. paragrafusát: járdán parkolni csak abban az esetben lehet, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű legfeljebb a járda felét foglalja el, emellett a gyalogosok közlekedésére legalább másfél méter hely marad. Ezekre még viszonylag sok autós emlékszik, mégis gyakoriak a szabálysértések, illetve az ebből fakadó konfliktusok, bírságok.

Nyilvánvalóan hiányzik a szabadon hagyott másfél méter, e probléma mellett eltörpül a Mercedes túlsúlya
Fotó: Délmagyarország

Szinte mindenki megfeledkezik azonban a KRESZ 40. § (8) bekezdés utolsó kitételéről, miszerint járdán parkolni legfeljebb 1000 kg tengelyterhelésű járművel szabad. Igazság szerint maga a kifejezés szinte teljesen ismeretlen a legtöbb autóvezetőnek, inkább az utánfutót vontatókat érinti (ugye ismerősek a rendszeresen megbírságolt horrorkaravánok?), emellett a buszok és különösen a teherautók sofőrjei találkozhatnak vele – a nagyobb járműszerelvényeket számtalan helyen félre is állítják tengelytömeg-ellenőrzésre. Teljesen logikusnak tűnik, hogy a balesetek elkerülése, illetve az útburkolatok védelme érdekében kiszűrjék a túlsúlyos nagyvasakat. 

Rendszeresen ellenőrzik a kamionok tengelyterhelését, de a furgonoknál is igen gyakori a túlsúly
 Fotó: NIF Zrt.

De mi a helyzet a személyautókkal? Egyáltalán, hogyan kell értelmezni a KRESZ-szabályt? Az egyik logikus olvasat szerint a saját tömeget kettővel (a tengelyek számával) osztva jön ki az előírt szám, eszerint kizárólag a két tonna feletti önsúlyú autókkal lenne tilos járdán parkolni. Ám nem teljesen életszerű, hiszen nem minden autó üres, másrészt a tömegeloszlás sem egyenletes – alapesetben az első tengelyre a motor és váltó miatt nagyobb súly nehezedik. Életszerűbbnek tűnne a gyártó által megadott legnagyobb tengelyterhelési értékből kiindulni, ám azt elvétve hasznájuk ki, ráadásul nem szerepel a magyar forgalmiban, csak az autó bizonyos pontján elhelyezett adattábláról olvasható le. 

Mindig az alsó két adat (1. és 2. sor) jelöli az első, illetve hátsó tengely megengedett terhelését
 Fotó: Škoda Auto

Így látják a helyzetet a hatóságok

Mivel nehezen értelmezhető az előírás, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordultunk segítségért, és a tájékoztatásuk alapján más megközelítésre van szükség: „A feltett kérdésre a szakmailag megalapozott válasz az, hogy a jármű aktuális tengelyterhelése, azaz a parkolás pillanatában lévő, ténylegesen a járda burkolatára nehezedő súly a mérvadó. Ugyanis az 1000 kilogrammos szabály célja a járda burkolatának és az alatta lévő közművek szerkezetének védelme”. Ugyanakkor a rendőrség hangsúlyozta, hogy nincs hatásköre általános jogszabályi útmutatásra, kizárólag egyedi ügyekben, az általa folytatott eljárásokban hozhat jogi döntést.

Igen ritka az 50-50 százalékos első-hátsó tömegeloszlás, és az is üres autóra (benne 75 kg-os vezetővel) értendő
Fotó: BMW

Ezt reálisan úgy tudnánk elképzelni, hogyha például egy autó egyik kereke alatt beszakad a járda beton aknafedele, szerepet kap a kocsi – és alighanem a benne lévő holmik – tömegéből adódó tengelyterhelés. Pontos intézkedési tapasztalatokról a rendőrség nem tudott beszámolni, és hasonló választ kaptunk a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságtól is: „Figyelemmel arra, hogy a közterület-felügyelőnek a tengelyterhelés-mérés a helyszínen nem áll módjában, így nem is alkalmazzák a FÖRI járőrei.” Így tehát sok modern (vagy alaposan megpakolt régi) autót, pláne furgont érint ugyan az alig ismert KRESZ-szabály, a bírságolás korántsem tűnik bevett gyakorlatnak.

Nehéz ugyan a pontos becslés, de úgy fest, a jogszabályt az autó pillanatnyi tömege alapján kell alkalmazni
Fotó: ADAC

 


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.