Jelentősnek nevezte az Itáliából kiáramló kultúrának a magyar és horvát nemzetfejlődésre gyakorolt hatását vizsgáló tudományos találkozót Navracsics Tibor az MTI-nek. Hozzátette: az európai kultúra, az európai nemzettudat történetének megismerése segít saját nemzeti hagyományaink és identitásunk pontosabb körvonalazásában. A RMA-Fraknói Történeti Intézetben rendezett, A magyar és horvát patriotizmus itáliai mintái és forrásai című konferencián négy szekcióban tizenhárom előadás követi egymást magyar, horvát, olasz, osztrák és amerikai tudósok részvételével.
A konferenciát megnyitó beszédében a miniszter arra emlékeztetett, hogy számtalan magyar és horvát diák, nemes és pap tanult az itáliai egyetemeken a középkortól egészen Pázmány Péterig. A hazánkba és Horvátországba érkezett itáliai szerzetesrendek segítettek az oktatási intézmények rendszerének kiépítésében is. Navracsics úgy fogalmazott: saját hagyományaival minden egyes nemzet külön értékkel gazdagította a közös európai örökséget. „A mai Európában sokan nem tudják értékelni ennek a diverzitásnak a gazdagságát. Egyfajta homogén egységre törekednek, amely szükségtelen és ellentétben áll a kontinens tradícióival” – jelentette ki Navracsics Tibor, hangsúlyozva, hogy a nemzeti kultúrák egyéni sajátosságai azok, amelyek a közösen megosztott európai kultúrát valóban európaivá teszik.
Antonello Biagini történész, a római La Sapienza Tudományegyetem rektorhelyettese felidézte, hogy Olaszország éppen két évvel ezelőtt ünnepelte egysége 150. évfordulóját. Kiemelte, hogy a La Sapienza mindig is nagy figyelmet fordított a magyar kultúra, irodalom és nyelv ápolására a római egyetemen 1920-tól működő magyar tanszékkel. Az idei olasz–magyar kulturális évad keretében rendezett konferenciához többek között a La Sapienza, az Accademia dei Lincei olasz tudományos akadémia, a római Amerikai Akadémia, a római Pápai Horvát Kollégium, a Dalmát Helytörténeti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja csatlakozott.
