A miniszterelnök hangsúlyozta: a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült meg, miután a kormány megállapodott az MTA-val, hogy a tudományra fordított költségvetési forrásokat a válság ellenére minden évben növelik. Az akadémia támogatása így négy év alatt 35 milliárdról 49 milliárd forintra nőtt.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy bár 2012-ben csökkent a magyar GDP, a kabinet kitartott korábbi politikája mellett, és ez a megfejtése annak, hogy az idei harmadik negyedévben már 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság, mindenkit meglepve, kivéve a kormányt – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: reményei szerint a negyedik negyedév adatai láttán kijelenthető lesz, hogy Magyarország újra a régió éllovasa.
A kormányfő szavai szerint „a kiművelt emberfő az ország aranytartaléka, amit jó merkantilistaként meg kell őriznünk”. A kérdés nem az – folytatta –, hogy egy fiatal kutató kimegy-e külföldre vagy sem, ez ugyanis „egy meglehetősen primitív megközelítés”. A kérdés valójában az, hogy visszatérhet-e, megtalálhatja-e Magyarországon azokat a feltételeket, amelyekkel külföldön szembesült – mondta, hangsúlyozva, hogy ezért a fiatal kutatók elvándorlására nem a sajnálkozás a megfelelő válasz, hanem egy versenyképes kutatóközpont felépítése.
Orbán Viktor kiemelte: ma az egész világon azzal küzdenek a cégek, hogy nem találnak megfelelő képzettségű szakembereket a meghirdetett állásokra, miközben a munkanélküliség magas. Ezt szerinte vagy úgy lehet orvosolni, hogy e nagyvállalatok elszívják más országokból a képzett munkaerőt – „ettől mi, magyarok is szenvedünk” –, vagy úgy, hogy a cégek települnek az adott országba. A magyar kormány az utóbbi mellett kötelezte el magát, ezért döntött úgy, hogy összehangolja a gazdasági élet szereplőinek elképzeléseit a köz- és a felsőoktatási rendszerrel, valamint a tudományos kutatással – mondta. Úgy fogalmazott: „Mi nem Európa összeszerelő-csarnoka akarunk lenni, hanem ki akarjuk venni a magunk részét a kutatás-fejlesztésből is”.
Beszédében az MTA TTK új épületét egy „korábbi totális kudarcra” felhúzott sikertörténetnek nevezte, amit úgy fogalmazott meg: „Eluntuk, hogy a kommunista világ szellemházai és épülettorzói között kelljen téblábolnunk.” Megjegyezte, hogy a kutatóközpontban 544-en dolgoznak, 250 világszínvonalú laboratórium van benne, maga az épület pedig energiatakarékos, ami remélhetőleg a jövőben általánossá válik az országban.
Orbán Viktor összegzése szerint a kutatóközpont által szimbolizált siker „közös sikerünk, az MTA és a magyar kormány összefogásának eredménye”. „Magyarország megújulása akkor lesz sikeres, ha minél többen lesznek hajlandók új utakon elindulni. Akkor leszünk sikeresek, ha legjobbjaink elhiszik, hogy itt, Európa közepén vannak a legjobb helyek. Ha megértik, hogy ez nem a kockázatok, hanem a lehetőségek földjévé válik számukra is” – zárta szavait.
Nem csupán egy új épület, hanem új kutatói szemlélet jöhet létre a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) felépítésével – hangsúlyozta a lágymányosi Infoparkban az MTA elnöke. Pálinkás József elmondta: a 30 ezer négyzetméteres, energiahatékony és intelligens épületben több mint ötszáz kutató fog dolgozni világszínvonalú körülmények között. A központ falai egy új tudományos kultúrának, egy új kutatói létnek adnak helyet – fogalmazott.
Az MTA elnöke felidézte: 2009-ben kezdeményezte a Lendület kiválósági program elindítását azzal a céllal, hogy a legkitűnőbb ifjú magyar kutatók itthon is dolgozhassanak fontos témákban. A program sikerét bizonyítja, hogy az MTA TTK-ba 11 Lendület-kutatócsoport költözik be – fűzte hozzá.
Az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújítása 2011-ben indult, és a kormány által biztosított jelentős forrásokkal megerősítve 2012-ben vált működési gyakorlattá, a tudományos közösség építéséhez és az infrastrukturális környezet fejlesztéséhez egyaránt hozzájárulva. „Magyarország bízik a jövőben, hiszen gazdasági válság idején egy ilyen tudományos beruházást valósított meg” – hangsúlyozta az elnök.
Pálinkás József elmondása szerint az MTA TTK felépítésére a kormány 9,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított, amelyet az MTA tudományos eredményekkel és a jövő tudósgenerációjának kinevelésével szolgál meg.
