Alkalmazkodó egyházról beszélt Bölcskei

Egyházfinanszírozási rendszer, uniós lehetőségek, demográfia – a református egyházi vezető a lehetőségeket vázolta.

A kötelezően választható hit- és erkölcstan szeptemberi bevezetésekor a tanulók 51 százaléka választotta ezt az etika helyett, azonban kérdésként merül fel, hogy lesz-e elegendő tanterem az iskolákban, ha már minden évfolyamon tanítják majd a hittant. Ahol eddig a fakultatív hit- és erkölcstan jól működött, ott zökkenőmentesen zajlottak a beiratkozások, de ahol ennek nem volt múltja, ott helyenként komoly ellenállásba ütköztek az iskolaigazgatók részéről – mondta.

Megállapította: szinte elhanyagolható azon hitoktatók száma, akik kizárólag ebből élnek, mert nincs egy státusznyi – minimálisan heti 22 – tanórájuk, ezért jellemzően ezt a feladatot a lelkészek látják el.

A református püspök reményének adott hangot, hogy a hitoktatás adminisztrációját – mivel azt állami rendelkezésre vezették be – a továbbiakban átvállalja az állam. Erre megvannak a minták, ugyanígy működnek a tábori lelkészi vagy a börtönlelkészi szolgálatok is. A zsinat úgy döntött, hogy takarékossági okokból központilag intézik az ehhez kapcsolódó adminisztrációt, egyrészt azért, hogy az egyházkerületekben, egyházmegyékben ne kelljen erre külön munkakört kialakítani, másrészt, hogy minél kevesebbszer kelljen a fizetéseket utalni, ezáltal pedig banki tranzakciós díjakat spórolnak meg – közölte.

A népszámlálási adatokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: egyházszociológiai kutatásuk gyorsjelentése alapján a magukat vallásosnak tartók között a csökkenés aránya felekezetükben mindössze 1,59 százalék, tehát gyülekezeti tagságuk stabil, ugyanakkor a bizonytalanok közül az előző népszámláláshoz képest kevesebben vallották magukat valamelyik egyházhoz tartozónak, ráadásul 25 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik semmilyen választ nem adtak. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a „természetes szekularizáció most ért ide Magyarországra” – fogalmazott.

Bölcskei Gusztáv leszögezte: ez feladat elé állítja az egyházat, ugyanakkor minden egyházközségnek megvan az utánpótlása, az elmúlt több évtizedben pedig egyetlen gyülekezetük sem szűnt meg, sőt, több helyen új templomokat és gyülekezeti tereket kell építeni, többek között Debrecen egyik kertvárosi részében. Elmondása szerint a demográfiai válság ezzel együtt kihat a gyülekezetek létszámára is, de az az egyház feladata, hogy a népesedési folyamatokhoz igazítsa a belső struktúráját.

Pozitív jelenségnek értékelte, hogy 30 éve még lelkészhiánnyal küzdött a református egyház, ma pedig lényegében minden gyülekezetnek lehet helyben szolgáló lelkésze. Beszámolt arról: a határon túli magyarlakta területek közül a Vajdaság küzd lelkészhiánnyal, ide Csongrád megyéből küldenek ki lelkipásztorokat. Ezenkívül a kórházakban szeretnének a mostaninál intenzívebben jelen lenni, a roma lelkészek képzésében pedig a roma szakkollégiumi hálózat jelent további lehetőségeket, ugyanakkor ezt az állam egyelőre nem normatív úton támogatja, holott ez lenne a legcélszerűbb – vélekedett.