Sík Endre, a Tárki vezető kutatója szerdán publikált összefoglalójában hangsúlyozza: az ismert pártszimpátiájúak között a Fidesz–KDNP előnye a választáson biztosan vagy valószínűleg részt venni szándékozók két csoportjában sokkal nagyobb, mint abban a három csoportban, akik szavazni valószínűleg vagy biztosan nem szándékoznak, illetve bizonytalanok ebben (e három csoport együttes aránya az összes választókorú megkérdezett 13 százaléka). Az is látható, hogy ennek nagyobb mértékben a Jobbik és az LMP, kisebb mértékben az MSZP és az Együtt–PM a kedvezményezettje.
A Tárki oldalán közölt grafikonokból megállapíthatjuk, hogy a Fidesz–KDNP támogatottsága a pártszimpátiával rendelkezők között 46 százalék, az MSZP 23-on, a Jobbik 15-ön, az Együtt–PM 8-on, az LMP 4-en, a DK 3, az egyéb pártok pedig 1 százalékon állnak.
Az átlagosnál nagyobb (46 százalék) a Fidesz–KDNP népszerűsége a vallásosak, a romák, illetve a magas társadalmi státuszúak (a jómódúak, az egyetemet végzettek és a részvényesek) körében.
A lakáshitelesek között a Fidesz támogatottsága 40 százalék, a Jobbiké 26, az MSZP-é 18, az Együtt–PM-é pedig 10.
A legszorosabb a verseny a nélkülözők között – itt a 33 százalékos Fidesz–KDNP-t az MSZP 30-cal, a Jobbik 18-cal és az Együtt–PM 11 százalékkal követi.
A lakótelepen élők között a 37 százalékos Fidesz–KDNP mögött szoros MSZP–Jobbik küzdelmet figyelhetünk meg (24 és 19 százalék). Az Együtt–PM itt is le van maradva a maga 11 százalékával.
Az MSZP népszerűbb az átlagosnál (23 százalék) a romák, illetve a nélkülözők csoportjaiban, és nagyon alacsony a szocialisták iránti szimpátia a két gépkocsival rendelkezők között.
A Jobbik nem számíthat a vallásosak, az egyetemet végzettek, illetve a romák támogatására (itt inkább a párt 5 százalékos népszerűsége szorulhat magyarázatra).
Az Együtt–PM több csoportban is 10-14, de a romák között 7, a vallásosaknál pedig mindössze 5 százalékon áll.
Míg azok között, akik biztosan vagy valószínűleg elmennének szavazni (ez a teljes minta 46 és 22 százaléka) 30 százalék és 34 százalék azok aránya, akiknek nem ismerjük pártszimpátiáját, addig a valószínűleg vagy biztosan nem szavazók, illetve az ebben még bizonytalanok (ezek aránya 7, 19 és 6 százalék) körében a pártszimpátiát nem mutatók aránya sokkal magasabb (63, 83 és 88 százalék) – írja elemzésében a Tárki.
