A CÖF és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) vezetősége úgy döntött, hogy „a károsultak által a CÖF-höz eljuttatott legfontosabb, a bankok rosszhiszeműségét bizonyító okiratokat megküldi az Európai Unió igazságügyi biztosának, Viviane Reding asszonynak, aki harcos jogvédőként már korábban többször bizonyított, és most lehetőség kínálkozik számára, hogy síkra szálljon a magyarországi devizahitel-károsultak védelmében is” – olvasható a civil szervezet közleményében.
A CÖF emlékeztetett arra, hogy kérte az ombudsmantól, forduljon az Ab-hoz és kezdeményezze a Kúria vitatott jogegységi határozatának alkotmányossági felülvizsgálatát. „Ez azért is fontos lett volna, mert a CÖF egyetért azzal a miniszterelnök által megfogalmazott nézettel, hogy a Kúria nem a devizahitel-károsultak, hanem a bankok oldalára állt” – olvasható a közleményben.
„Sajnálatos módon Székely László alapjogi biztos a kérés teljesítésétől elzárkózott”, ezért döntött úgy a civil szervezet, hogy az EU-hoz fordul.
A kormány november végén kért alkotmányértelmezést a devizahitelek ügyében az Ab-től, amely hétfőn megkezdte a határozattervezet tárgyalását.
Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.
