Kiteljesedett a baloldali bohózat

Egyre kínosabbá válik a baloldali ellenzék nyűglődése. A hét történéseinek összefoglalója.

Az Együtt–PM és az MSZP az ellenzéki együttműködés kiszélesítése jegyében hétfőn kezdett tárgyalásokat, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila nyilatkozataiból már ekkor valószínűsíteni lehetett, hogy ebbe a fordulóba már Gyurcsány Ferencet is bevennék. Ekkor derült ki az is, hogy a Bajnai Gordon vezette mozgalom – korábbi álláspontjával szemben – a közös lista állításában látja a választási győzelem esélyét.

Innentől az egyezkedés kapcsán úgy tűnt, hogy lázas miniszterelnökjelölt-keresés zajlik. A casting a hírhedtté vált 2009-es eseményeket idézte. Az Együtt–PM kedden az első tárgyalás után az ATV.hu-nak – a régi SZDSZ-es hagyományokat követve – kiszivárogtatta Róna Péter nevét. Az MNO később megtudta azt is, hogy a kedd esti megbeszélésen közös kormányfőjelöltként bedobták Surányi György volt jegybankelnök nevét is, akit Bajnai mellett Gyurcsány is támogatna.

Szerdán abban sikerült megegyeznie Mesterházyéknak és Bajnai alakulatának, hogy közös listán, közös egyéni jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel indulnak a tavaszi választásokon, az összefogásba pedig bevonnák a Demokratikus Koalíciót. A két párt új paktuma szerint a listavezető személyére, azaz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltre a szocialisták tesznek javaslatot, aki legutóbbi kongresszusi döntésük szerint Mesterházy Attila. Ennek ellenére nevet sem az MSZP elnöke, sem Bajnai nem mondott, mert a kérdésről még a Demokratikus Koalícióval (DK) is egyeztetni akarnak.

A baloldali ellenzék vezetőinek a hét második felére sem sikerült eldönteni, hogy milyen felállásban indulnak. Ez azért is egyre kínosabb, mert február végén el kellene kezdeni az egyéni jelöltek melletti aláírásgyűjtést, hogy indulhassanak a képviselőségért.

Pénteken arról szóltak a találgatások, hogy vajon ki hányadik helyen fog szerepelni a listán. A Heti Válasz Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc sorrendről írt, míg a negyedik helyre a Párbeszéd Magyarországért nevezhet meg jelöltet. A HVG eközben arról cikkezett, hogy az MSZP hogyan hagyná le a szavazólapról Gyurcsányt. Mint írták, a DK-vezér a hatodik helyet kapná, mert így már nem kellene a nevét feltüntetni a szavazólapon. Gyurcsány ugyanakkor a harmadik helyet szeretné magának.

A bukott kormányfő pártjához intézett levele alapján arra lehet következtetni, hogy a pártok támogatottsága alapján szeretné újraosztani a listás és egyéni helyeket. A Heti Válasz úgy értesült, hogy a tárgyalások jelenlegi állása szerint a korábbi 75:31-es MSZP–Együtt–PM felosztás helyett, 66 egyéni képviselőjelölti hely jutna a szocialistáknak, mindössze 20 Bajnai Gordon pártjának és ugyanennyi a DK-nak.

A kis pártok szerepvállalásáról is szó esett a héten. Szintén Heti Válasz-információ, hogy Bokros Lajossal és Fodor Gáborral nem számolnak Mesterházyék. Schmuck Andor csütörtökön azt közölte: egy gyűlölködő baloldali kampányban nem fog részt venni a szociáldemokraták pártja.

Juhász Péter, az Együtt–PM másik társelnöke január 9-én közleményben erősítette meg, hogy nem szerepel olyan listán, amelyet Mesterházy Attila MSZP-elnök miniszterelnök-jelöltként vezet vagy amelyen Gyurcsány Ferenc helyet kap. A politikus felajánlotta lemondását az őt delegáló platformnak a Bajnai Gordon vezette szövetség társelnöki posztjáról.

A hét elején Vágó Gábor lepte meg a nyilvánosságot. Egy interjúban közölte, hogy kilép az LMP-ből. A politikus hangsúlyozta: a következő három hónapban minden energiáját az áfacsalási ügyre akarja fordítani. Bízik abban, hogy valóban létrejön az a vizsgálóbizottság, amely az ügy részleteit hivatott kivizsgálni, ennek pedig csak úgy tud részese lenni, ha a frakció tagja marad, majd utána távozik. Elmondása szerint maradtak még politikai ambíciói, de pártpolitikán túli eszközökkel szeretne segíteni az embereknek.

Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője a hírre úgy reagált, mindannyiukat megdöbbentette Vágó Gábor kilépésről szóló bejelentése. Közölte, legutóbb hétfőn délben beszéltek egymással, de akkor még nem látta jelét annak, hogy a képviselő erre készül.

Az LMP-nek a Fővárosi Főügyészséggel is lesz dolga, miután meghiúsult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a pártnál indított kétévenkénti kötelező ellenőrzése az ellenzéki párt teljes számviteli fegyelemsértése miatt. A számvevőszék a parlamenti frakcióval rendelkező három ellenzéki párt 2011–2012-es gazdálkodását ellenőrizte. Ezt az LMP-nél a hiányzó bizonylatok és pártszabályzatok miatt nem tudták elvégezni. A számvevőszék jelzése alapján itt a Fővárosi Főügyészség folytatja a vizsgálatot.

A gyed extra egy átverés, abban a pillanatban, ha a nő visszakerül a munkaerőpiacra, a kismama rögtön kirúghatóvá válik – mondta Gurmai Zita, az MSZP európai parlamenti képviselője az ATV Start című műsorában. Ha kormányra kerül az MSZP, akkor megszüntetik a gyed extrát? – tették föl a kérdést a képviselőnőnek, amire Gurmai azt felelte: „Persze.” Ezt követően délután Gurmai Zita kiadott egy közleményt, amely szerint mégis támogatja a gyed extrát. A Fidesz szóvivője felháborítónak nevezte a szocialisták és „az egész bukott baloldal” hozzáállását a családokhoz. Selmeczi Gabriella később arról is beszélt: a gyermekeket nevelő családok zsebéből venné ki a pénzt a baloldal: eltörölnék például a rezsicsökkentést, csökkentenék a minimálbért, és eltörölnék a családi adókedvezményt.

A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő lett újra a baloldal vezére, és ő diktálja a programot is, amely így veszélyezteti a családi adókedvezményt, a gyed extrát és a rezsicsökkentést is. Rogán Antal emlékeztetett: a Gyurcsány-kormány alatt nemcsak a gyedet csökkentették háromról egy évre, hanem megszüntették a családi adókedvezményt is. Hangsúlyozta: most már nemcsak a rezsicsökkentést, hanem a gyerekek után járó támogatásokat is meg kell védeni.

A kormány ugyanakkor tovább dolgozik a lakosság terheinek csökkentésén. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető bejelentése szerint január 24-én Balatonszárszón tartja évadnyitó frakcióülését a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja. A tanácskozáson az újabb, várhatóan három közműszolgáltatás árát érintő rezsicsökkentés ütemezéséről és mértékéről döntenek majd. Rogán közölte azt is: február 3-án lehet az első idei parlamenti ülésnap.

A politikus azt mondta, bár a tavalyi rezsicsökkentéseknek köszönhetően jelentősen mérséklődött, a jövedelmekhez képest még mindig az európai uniós átlag felett van a villamos energia és a gáz ára Magyarországon, amin változtatni kell. A cél az, hogy a jövedelmükhöz viszonyítva a magyar családok az EU-átlagnak megfelelő árat fizessék a rezsiért.

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) szerint a 2002 és 2010 közötti kormányok alatt veszteség érte a nemzeti vagyont, a CÖF a felelősség feltárása érdekében a médián keresztül a nyilvánossághoz fordul. A fórum pénteki budapesti sajtótájékoztatója után Csizmadia László alapító azt is elmondta, hogy március 15-ére várhatóan újra Békemenetet hirdetnek.

Hamis vád bűntette miatt fejenként 280 ezer forint pénzbüntetésre ítélt három rendőrt első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) – számolt be csütörtökön a Magyar Nemzet. T. Mihály, B. Krisztián és B. Csaba rendőr zászlósok ellen azért emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség még 2012-ben, mert valótlan jelentést írtak egy 2006. szeptember 20-án elfogott férfi előállításáról. A valótlan tartalmú jelentés szerint Rácz Attila történészt – aki azért volt jelen megfigyelőként a tüntetéseken, hogy tudományos munkáihoz anyagot gyűjtsön – a főváros VIII. kerületében, a Puskin utcában fogták el. Mint azt a lap megírta: elfogásakor, majd később, a fogva tartásakor is bántalmazták máig ismeretlen egyenruhások.